Európai Környezetvédelmi Hatóság. Az utóbbi időben egyre többet hallhatunk az erről szóló kezdeményezésről. Mit is takar valójában az Európai Környezetvédelmi Hatóság? Hogyan működik egy európai polgári kezdeményezés? Mit jelenthet a gyakorlatban egy ilyen intézmény működése? Vajda Viktóriával, a gödi önkormányzat képviselőjével beszélgettünk.
Gödi önkormányzati képviselőként milyen személyes tapasztalataid voltak az elmúlt években az önkormányzatok szerepét illetően a települések fenntarthatóvá tételének vonatkozásában?
Az önkormányzatiság előnye az lenne, hogy helyi problémákra helyben kínál megoldásokat, a szubszidiaritás elve mentén. Azonban a fenntarthatóság és a környezetvédelem tipikusan nem településhatárt ismerő kérdések, sokkal inkább globális megoldásokban kell gondolkoznunk. Mondok egy példát, a gödi önkormányzat néhány éve kísérletet tett a biológiai szúnyoggyérítés bevezetése érdekében, de igazán hatékony eredményt akkor lehetett volna elérni, ha a környező települések vezetőivel közös erővel lépünk fel az ügyben. A városok sokat tehetnének: az útfelújítások során a vízelvezetés helyett a megtartásra helyezni a fókuszt, a zöldfelületek megőrzése és újak kialakítása. Ám ezekre általában nem jut egy költségvetésben megfelelő forrás. Gödön ez fokozottan igaz: korábban a Samsung miatt kialakított különleges gazdasági övezet vágta meg a bevételeket, a mostani városvezetés prioritásai pedig nem a fenntarthatóság körül forognak. Emellett pedig nem mehetünk el az óriásgyár környezeti terhelése mellett, ami – lévén közigazgatásilag nem a városhoz, hanem a megyéhez tartozik – , szintén túllép az önkormányzatiság hatáskörén.
Hogyan vélekedsz az Európai Környezetvédelmi Hatóság felállításáért indított európai polgári kezdeményezésről?
Gödi önkormányzati képviselőként, és itt élő családanyaként is azt tapasztalom, hogy nincs bizalom a hatóságokban, sajnos jogosan. A gyár működése kapcsán több a kérdőjel és a maszatolás, mint a konkrétum és a tiszta ügymenet. Sokat mutat, hogy milyen és mennyi büntetést kap a gyár. Az akkumulátor-gyártás technológiai folyamata miatt kötelező környezeti hatásvizsgálati eljárás és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása. Ilyen eljárásra azonban az illetékes hatóság nem kötelezte a Samsung Magyarország Zrt-t, ezért a gödi gyár 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működhet. Ennek az engedélynek a megszerzését a hatóság 2020-ban írta elő a Samsung SDI számára – de akkor sem az akkumulátorgyártás, hanem a nagy hőteljesítményű kazánok miatt.
A cég azonban a következő három évben sem szerezte meg a szükséges engedélyt. A Pest Vármegyei Kormányhivatal végül idén júliusban megállapította, hogy a gyár „egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet kezdett meg és folytat – ilyen engedély nélkül.” Ennek ellenére a hatóság nem szankcionálta a jogszabálysértő működést, nem korlátozta és nem függesztette fel a gyár tevékenységét, hanem felülvizsgálati eljárást rendelt el az ügyben.
Amennyiben működne az Európai Környezetvédelmi Hatóság, a nem működő nemzeti hatóság helyett is figyelembe tudná venni az európai jogi szabályozást, és végső soron az európai és magyar állampolgárok védelmét.
Mi motiválta a kezdeményezést? Mi a célja?
Noha az EU környezetvédelmi jogszabályai globálisan az egyik legfontosabb, legszélesebb körben és legrészletesebben szabályozó jogforrásnak minősülnek –, a nemzeti hatóságok gyakran nehézségekbe ütköznek a jogalkalmazásuk során e szabályok bonyolultsága és folyamatos változékonysága miatt. Mivel az EU elkötelezte magát amellett, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, a közeljövőben még több olyan környezetvédelmi szabályozásra számítunk, amely az ehhez szükséges technológiai, gazdasági és társadalmi átmenet előmozdítását célozza. Ugyanakkor hatalmas különbségek vannak a szakmai ismeretek és a jogérvényesítési eszközök terén az egyes tagállamokban a nemzeti hatóságok között – amelyek gyakran helyi, önkormányzati szinten szerveződnek. Létfontosságú lenne nemzetállami határoktól független, egységes végrehajtást biztosítani a környezetvédelmi szabályozás terén az uniós szintű siker elérése érdekében.
Másrészt megfigyelhetjük azt a szomorú tendenciát, hogy egyes nemzeti környezetvédelmi hatóságok – a tagállami kormányoknak alárendelve és közvetlen ellenőrzése alatt – rendszeresen figyelmen kívül hagyják a nemzeti és uniós környezetvédelmi jogi rendelkezéseket. Például engedélyeket adnak ki olyan vállalatoknak, amelyek nem felelnek meg a környezetvédelmi szabályoknak, vagy csöndben, passzívan asszisztálnak a káros tevékenységük folytatásához. A nemzetikörnyezetvédelmi hatóságok különösen akkor tehetetlenek, amikor olyan gigantikus multinacionális vállalatok nyomása alatt állnak, amelyek jelentős bevételt biztosítanak az állami költségvetésnek, és amelyeket a kormányaik úgymond „szent tehénként” kezelnek. Pontosan ez történik Gödön is, az akkumulátorgyártó-nagyhatalmi stratégiának a lakossági érdekeket alárendeltként kezeli a kormány.
Az Európai Környezetvédelmi Hatóság képes lenne megoldani ezeket az problémákat ráruházott hatáskörei révén. Az Európai Környezetvédelmi Hatóság hatékonyan és egységesen hajtaná végre a szabályokat, foglalkozna a nagy szennyezők okozta tagállami határokon átnyúló környezeti veszélyekkel és károkkal, további biztosítaná az uniós környezetvédelmi szabályok betartását.
Véleményed szerint mivel lehet a leginkább ösztönözni a lakosságot a kezdeményezés támogatására?
Elengedhetetlen lenne, hogy a lakosság foglalkozzon az őket körülvevő környezet problémáival és védelmével. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a levegő, amit belélegzünk és a víz, amit elfogyasztunk, ami a minket körülvevő zöldet táplálja tiszta legyen. Mindannyiunk érdeke, hogy minden élőlény biztonságban legyen akkor is, ha egy gigagyár működik a szomszédságunkban. Azonban azt tapasztalom, hogy az emberek csak akkor kapják fel a fejüket, amikor már komoly a baj, amikor felröppen 1-1 különösen nagy környezetszennyezés vagy ipari baleset híre. Az európai polgári kezdeményezés eszköz arra, hogy ezekről a kérdésekről aktív párbeszédet kezdeményezzünk, tájékozódjunk, és közösen támogassunk egy lehetséges megoldást.
Sikeres aláírásgyűjtés esetén mi a következő lépés?
Bár a kezdeményezés nem bír jogi kötőerővel, de arra kötelezi a Bizottságot, hogy érdemben megvizsgálja a javaslatot. Egymillió aláírás összegyűjtése jelentős politikai nyomást helyez a Bizottságra, hogy a kezdeményezés megvalósításának irányába lépéseket tegyen. A végkimenetel a Bizottság politikai akaratán és ambícióján, valamint az Unió politikai klímáján múlik.Bízunk benne, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a zöld erők Európa-szerte a 2024-es választásokat követőenis egyre hangosabbak és befolyásosabbak lesznek. Mindenesetre a jövőbeli uniós biztosok nem hagyhatják figyelmen kívül azt a tényt, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem az egyik legfőbb motivációja sok uniós állampolgárnak – különösen a fiatalabb generációnak – a választás során. Hisszük, hogy a Bizottság minden szükséges intézkedést meg tud tenni annak érdekében, hogy egy erős és hatékony Európai Környezetvédelmi Hatóság jöjjön létre. Pontosan ezért éltünk a kezdeményezéssel, amely pozitív fogadtatásban részesült a Bizottság részéről.
Milyen eredményt vársz/vártok a Hatóság jövőbeli munkájától?
Fontos megemlíteni, hogy az Európai Környezetvédelmi Hatóság szervezeti és működési struktúrája főként a Bizottság politikai akaratán, ambícióján és kreativitásán múlik, ami nagymértékben függ az 2024-es EU választásoktól. Különböző szervezeti struktúrák is elképzelhetők annak érdekében, hogy hatékony és gyors jogszabály-végrehajtást biztosítsanak. Azonban érdemes kiemelni az Európai Ügyészség szervezeti működését, amelyre – az EKH-t szupranacionális hatóságként elképzelve – inspiráló példaként tekintünk. Az Európai Környezetvédelmi Hatóság hasonló lehetne az Európai Ügyészséghez abban a tekintetben, hogy a Hatóság helyi tisztviselői a nemzeti környezetvédelmi hatóságokhoz delegálva, azonban azoktól függetlenül végeznék a „terepmunkát” az EU tagállamaiban.
Ha létezne egy ilyen szupranacionális EU hatóság, a nemzeti hatóságok nem mutogathatnának egymásra uniós határokon átnyúló szennyezés esetén, és nem mondhatnák azt, hogy „nincs hatáskörünk továbblépni”. Az akkumulátorgyárakkal szemben pedig a sokszor (tudatosan?) impontensen fellépő nemzeti hatóságok helyett elvégezné a munkát az Európai Környezetvédelmi Hatóság, és megvédené a lakosok egészségét, környezetét, biztonságát.
A témáról készült podcast beszélgetés elérhető a Fenntartható Városok YouTube csatornáján.