A holnapi nappal véget ér a Fenntartható Városok 2. évada. Ha számot szeretnék vetni az elmúlt évről, a két évadról, a kiadott tartalmakról, akkor számszerűen valahogy így nézne ki a történet: 32 podcast epizód, 24 szakértő, 60 városvezető, 1 teltházas konferencia… 

De tudjuk, hogy nem a számok bizonyítják egy kezdeményezés sikerességét, hanem az átadott üzenet. E tekintetben határozottan sikeresnek mondhatjuk a mögöttünk álló évet, még ha a siker mást jelent is, mint eredetileg gondoltuk volna. Hiszen miközben a települési fenntarthatóság üzenetét próbáltuk közvetíteni a Fenntartható Városokon keresztül, valójában mi kaptuk kézhez a legfontosabb tanulságot: hogy hibás az üzenet. 

Hogy mire is gondolok? 

Amikor 2022 januárjában elindítottam a Fenntartható Városok kezdeményezést, egy felismerés vezérelt. A felismerés, hogy pont azon a szinten esik a legkevesebb szó a változások lehetőségeiről, ahol egyrészt a legnagyobb szükség lenne rá, másrészt ahol talán a leggyorsabban lehetne tenni a változásért – a városokban. 

Amit azokban akkor még nem láttam át igazán, az a fenntarthatóság témakörét övező hiányos, vagy hibás ismeretek okozta szkepticizmus mértéke, valamint a téma körüli párbeszéd hibás irányából adódó megvalósítási akadályok sora. 

Nézzünk néhány példát…

🟢 Minden automatikusan “zöld” téma lesz

Bármilyen témáról is legyen szó a közlekedéstől kezdve az oktatáson át a várostervezésig, ha csak árnyalatnyi fenntarthatósági elemet is tartalmaz, máris “zöld” tervekről, “zöld” országról, “zöld” megoldásokról szól minden. 

➡️ Ennek következtében ahelyett, hogy valódi értéket adnánk ezeknek a kezdeményezéseknek, illetve a mögöttük rejlő rengeteg elkötelezett ember munkájának, csupán elcsépelt, üres szavaknak tűnhet mindez. A hazai “zöld kommunikáció” véleményem szerint hibás. Nem az üzenet célja miatt, hanem annak leegyszerűsített, gyakran sematikus tartalma miatt. Szavak helyett valódi értékeket és kapcsolódási pontokat kell társítani az egyes problémakörökhöz, olyan megoldásokat kínálva, amelyek nem csak elméleti, de a mindennapok szintjén is választ és megoldást adnak a városlakók számára. 

📣 Amikor még döntéshozói szinten is az egyének felelősségét keressük…

Bár kétségtelenül fontos egyéni szinten is tudatosítani a fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, a valódi megoldás nem itt keresendő. Természetesen dícséretes, ha valaki az étkezési, vagy éppen bevásárlási, utazási szokásaival nap mint nap tesz az élhetőbb jövőért, de az eltúlzott egyéni felelősség kontraproduktív hatással lehet a fenntarthatósági törekvésekre. 

➡️ Egyfelől eltéríti a figyelmet a döntéshozók valódi feladatától, a rendszerszintű, holisztikus megoldások keresésétől és ezen megoldások gyakorlati megvalósításáról, másfelől az egyénekben olyan diszkomfort érzést válhat ki, amely már rövid távon is hátráltathatja a lakosság nyitottságát a fenntarthatósági szakpolitikai döntések befogadása iránt. 

💰 Minden nehezebb, komplexebb megoldást igénylő kérdésre általában annyi a válasz: “nincs rá forrás”. 

Nem vitatva természetesen az utóbbi évek eseményei következtében kialakult forráshiány tényét, be kell látni, hogy ez az indok önmagában csak kifogás egy olyan területen, mint a városi fenntarthatóság, ahol gyakran egy városvezetői szándék, némi kreativitás és elszántság is elegendő lehetne ahhoz, hogy ha csak lassan is, de elindulhasson az a bizonyos fenntarthatósági átmenet.

➡️ Kifogásokat kifogásokra halmozva csak még komplexebb problémákhoz jutunk, amelyek még komplexebb megoldásokat, még nagyobb elköteleződést igényelnek majd. És ebből a spirálból nehezen találjuk majd a kiutat. 

Mindezek nem légből kapott, elcsépelt sorok. A Fenntartható Közösségek Központjával napi szinten tapasztaljuk ezen jelenségeket, érveléseket a gyakorlatban is. 

Éppen ezért a Fenntartható Városok csapatával idén márciusban két olyan újdonságot is hozunk Nektek, amely a fenti tanulságokra építve valódi megoldást hozhat, nem tévesztve szem elől a kezdeti célt: az élhetőbb, fenntarthatóbb városokat.

🧩Több, mint zöld! kampányunkban tematikus jelleggel mutatjuk majd be Nektek, hogy miért is több mindez, mint egy újabb “zöld” üzenet. Megmutatjuk a fenntarthatóság gazdasági és társadalmi oldalait, azok kapcsolódási pontjait is. 

Fél éves kampánysorozatunk eredményeként pedig egy olyan valós helyzetképet tárunk fel és fogalmazunk át cselekvési tervvé, amely valódi alapot jelenthet majd a döntéshozók számára az elcsépelt sorok helyett. 

🎓 A Fenntartható Városok Akadémia keretében pedig lehetőséget biztosítunk minden érintett szektor számára, hogy az elmélet után a gyakorlatban is képes legyen változást elérni, olyan készségeket elsajátítva, amely a realitás keretei között ad majd eszközt a kezükbe, hogy mindennapi munkájuk során tudjanak tenni a települések, városok élhetőbbé tételéért.

Vigyünk új színt a települési fenntarthatóságba!

Bartuszek Lilla – A Fenntartható Városok projektvezetője