Mit jelent Szécsény városa számára a fenntarthatóság? 

Az utóbbi évek egyik legfontosabb kérdése lett Szécsény számára a fenntarthatóság ügye.  Definíció alapján arról van szó, hogy egy olyan fejlődést igyekszünk megvalósítani, amely miközben megfelel a jelen igényeinek, nem veszélyezteti a jövőt. E tekintetben ki kell emelnünk például a város közintézményeinek energia korszerűsítését. Jelen pillanatban az önkormányzat épületét geotermikus energiával fűtjük, miközben az áramellátását napelemek biztosítják. Vagyis zéró környezetszennyezéssel biztosítjuk az épület energiaellátását. Korábban fosszilis üzemanyagokkal tettük ugyanezt, amelyek károsanyag kibocsátásuk mellett, egyre drágulnak és az időközben a kitört háború miatt az ország számára is egyre nehezebben beszerezhetőek. Tehát a lehető legjobb döntést hoztuk meg évekkel ezelőtt. Hasonló korszerűsítést hajtottunk végre iskoláinknál, óvodáinknál, ilyet szeretnénk elérni Művelődési Házunk tekintetében is. Szinte nyugodtan kijelenthetjük, ha évekkel ezelőtt nem indulunk el ebbe az irányba, ma már talán csődben lennénk. 

Szécsény történelmi városmagja az Észak-Magyarországi Régió legkompaktabb építészeti és városi öröksége. Eredményes megújítása a Városfejlesztés Zrt. és Szécsény Város Önkormányzata egy évtizeden át tartó partneri együttműködésének eredménye. Mennyire jelentek meg hangsúlyosan a fenntarthatóság szempontjai a városrész rehabilitáció során?

E tekintetben némi önkritikát kell gyakorolnunk. E rehabilitáció során a fenntarthatósági szemléletünk még korántsem volt olyan erős, mint manapság. Sajnos beépítésre kerültek olyan anyagok, amelyek cserére szorulnak, mert épp a fenntarthatósági követelményeknek nem felelnek meg. Arra viszont 100 százalékos ígéretet tehetünk, hogy amennyiben sikerül pénzt szerezni a tervezett javításokra, akkor a fenntarthatóság szempontja magától értetődő lesz.

A települési fenntarthatóság valódi megvalósításának folyamatában hogyan oszlik meg a felelősség az önkormányzati döntéshozók és a magánszféra között? 

Szerintem Szécsény képviselőtestülete pártállástól függetlenül túl van ezen a kérdésen. Minden döntéshozatalunkkor a fenntarthatóság ügye szóba kerül és e témában nincsenek viták. Mindenki elkötelezett, hogy olyan rendeleteket alkossunk és olyan döntéseket hozzunk, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági elveknek. A magánszférában sem érzékelek ellenállást, inkább együttműködésről számolhatok be. Épp a napokban adtunk át egy szupermodern, hatalmas közkonyhát, amely kizárólag magántőkéből épült. A beruházónak, már építkezése elindításakor az egyik legfontosabb szempontja volt, épp annak a korszerűtlen technológiának a lecseréslése, amely már nem felelt meg a fenntarthatósági elvárásoknak. Ugyanezt mondhatom el a többi vállalkozónk fejlesztései esetében is. Létrejött városunkban egy olyan üzem, amelyben a kávépörkölés, az ízesítés és a csomagolás mellett logisztikai bázis is helyet kapott. Újraéledt hűtőházunk, sőt mellé került egy csúcstechnológiás gyümölcsfeldolgozó, amely képes hírünket vinni a világba. A volt téglagyárunk területén is elindul egy nagy gabonakereskedés kialakítása, mindnél elmondható, hogy alapvető szemlélet a fejlesztésnél a fenntarthatóság.

Mennyire nyitott a lakosság?

Szécsény lakosságára nagyon jellemző az aktivitás. Több tucat élő, működő civil szervezetünk van. A tagok a közéletben is hallatják a hangjukat és nem rejtik véka alá véleményüket. E területen semmiféle információhiányt nem érzek. Pontosan tudják, hogy mi szolgálja az érdeküket. Ráadásul az Ipoly mentén két olyan kiemelt környezetvédelmi területtel rendelkezünk, amely a világörökség része. Magyarországon egyedülálló állat- és növényfajok találhatóak a környéken.

A Középső-Ipoly-völgy két szempontból fontos nemzetközi természetvédelmi terület.

1. Honttól Ipolytarnócig madárvédelmi terület

2. Őrhalomtól Litkéig különleges természetmegőrzési terület. Az ártér mocsárrétjein található különleges fajok védelme miatt.

Vagyis a fenntarthatóságnak az a követelménye, hogy egyetlen beruházás sem veszélyeztetheti a jövőt, az a mi településünkön alapkérdés. Ebben minden támogatást megad a lakosság az önkormányzatnak és fordítva is igaz, mi is minden támogatást megadunk a lakosoknak, hogy e területen eredményeket tudjunk elérni. Példaként emlíhető a szemétszállítás ügye. A lakosságnál szelektív gyűjtőket tudtunk elhelyezni és komposztáló edényeket. Korábban a településre sajnos jellemző volt a gyakori illegális hulladéklerakás, ebben most azt mondhatom, ha nem is tudtunk 100 százalékos áttörést elérni, de jelentős javulást igen.

Számos vidéki város esetében jelent kihívást a fiatalok helyben tartása? Önök szerint milyen ösztönzők hathatnak a fiatalok ezirányú döntéseire, valamint milyen szerepe lehet az önkormányzatoknak a fiatal generáció fenntarthatósági szemléletformálására?

A fiatalok elvándorlása sajnos Szécsényre is jellemző és minden magyar kistelepülésre. A városok elszívóhatása egyszerűen elkerülhetetlen. Mi is vonzunk fiatalokat a környező kisebb településekről. Önmagában talán ezzel nincs is nagyobb baj. Próbálja ki magát mindenki a világban. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy jó emlékeket vigyenek magukról Szécsényről. Jó hírünket költsék. Számos vállalkozó került úgy hozzánk, hogy jó hírét hallották a városunknak. Ilyen például a most átadott közkonyha tulajdonosa, vagy a kávépörkölő üzem vezetői, vagy a hűtőház újraindítója. Ha pedig szuper korszerű üzemek indulnak nálunk, akkor azok munkaerőt vonzanak. És ha a fiatalok megtanulják a világban, hogy sehol nincs kolbászból a kerítés, akkor felértékelődnek azok a jó emlékek, amelyeket szülővárosukban szereztek. És ha ehhez még olyan jó hírek adódnak, hogy Szécsény gyönyörűen fejlődik, nemsokára uszodánk is lesz, akkor versenyképesek leszünk az elvándoroltak fejében más településekkel. És ha visszajönnek tapasztalatokat, szaktudást hoznak, amelyek elindíthatják városunkat egy negatív spirál helyett egy pozitívba.