Mit jelent az Ön városa számára a fenntarthatóság? 

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az elkövetkezendő évek térségi fejlesztéseinek megalapozása céljából elkészítette a várostérség Fenntartható Városfejlesztési Stratégiáját (FVS), illetve pályázatot nyújtott be, és nyert támogatást a közelmúltban, a Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) elkészítésére vonatkozóan.  A fenntarthatóság a városfejlesztési folyamatok legmeghatározóbb horizontális elve számunkra.

Melyek jelentik stratégiai prioritásokat tekintve a főbb irányokat? Mely terület okozza a legnagyobb kihívást a város számára? 

Az FVS-dokumentum megléte az uniós források lehívásának előfeltétele. A stratégiához kapcsolódóan a következő években zöld átállási, illetve digitális átállási menetrendet kell a városnak készíteni, majd végrehajtani. Napjainkban a legnagyobb kihívást ezeken túl az energiaválsággal történő szembenézés jelenti, a rendelkezésre álló források olyan ésszerű átcsoportosítása, amely nem vet gátat azon fejlesztések folytatásának, melyek a fentartható gazdasági növekedés jövőbeni zálogai lehetnek.

A települési fenntarthatóság valódi megvalósításának folyamatában hogyan oszlik meg a felelősség az önkormányzati döntéshozók és a magánszféra között?

Az önkormányzat legfontosabb felelőssége az, hogy felismerje a fenntartható fejlődést elősegítő állami és Európai Uniós fejlesztési lehetőségeket, és ezekre sikerrel pályázzon, valamint az elnyert forrásokat a lehető leghatékonyabban használja fel. A helyi vállalkozások is abban az esetben tudnak fenntartható irányba fejlődni, ha az önkormányzat megteremti számukra ennek feltételeit, például infrastrukturális fejlesztéssel. Fontos továbbá az önkormányzat közvetlen példamutató szerepe is, melyre jó példa az is, hogy a polgármesteri hivatal, valamint a város közterület-felügyelete által használ járművek jelentős része 100%-ban elektromos meghajtású autókra, rollerekre, mopedekre lett lecserélve.

Ön szerint milyen szerep jut a társadalomnak a fenntartható átállásban? 

Ebben az esetben is az a legfontosabb, hogy az államigazgatási, illetve helyi közigazgatási szervek a fenntarthatóság jogi és szakmai kereteit teremtsék meg, illetve felhívják a figyelmet ezek fontosságára, de ugyanilyen fontos a lakosság szerepe, akiknek ezen kereteken belül, a rendelkezésre álló, fenntartható fejlődés irányába mutató eszközrendszert előírás szerint használni kell. Jó példa erre a hulladékszállítás, ahol az Európai Uniós követelményeknek eleget téve Szolnokon is bevezetésre került az elkülönített hulladékgyűjtés rendszere, szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakításával, hulladékudvarok létrehozásával, majd később a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer bevezetésével. Azonban ahhoz, hogy ez a rendszer megfelelőképpen, hatékonyan működhessen, a lakosság együttműködése szükséges, hiszen ők teszik az adott hulladékot a megfelelő edénybe.

Hogyan, milyen módszerekkel igyekszik az Önök városa bevonni a lakosságot a fenntarthatósági átmenet folyamatába?

A fenti dokumentumok elkészítése kizárólag széleskörű partnerségi folyamattal egybekötötten valósulhat meg. Az FVS elkészítését lakossági kérdőíves felmérés előzte meg, melyben a fentarthatóság hangsúlyos szerepet kapott. A lakossági kérdőíves felmérés online formában zajlott, 2021. október 11. és 2021. december 20. között. A felmérés során 969 db válasz érkezett, amely Szolnok lakónépességének 1,39%-a, míg a 14 településből álló várostérség lakónépességének valamivel több mint 1%-a. 

Mennyire nyitott a lakosság? 

Meglátásom szerint a lakosság egyre nyitottabb ezen a téren. Az elmúlt egy év történései sokak szemét felnyitotta azzal kapcsolatban, hogy a Föld készleteinek felelőtlen kizsákmányolása közvetlen hatással van már nem csak gyermekeink, hanem a mi életünkre is, gondoljunk csak az idei aszályra és annak következményeire.

Melyek a legnagyobb nehézségek, melyek azok az érvek, jó gyakorlatok vagy kezdeményezések, amelyek a téma iránti elkötelezettséget növelni tudták a lakosok körében?  

A városban több EU-s pályázat is megvalósult az elmúlt években kifejezetten fenntarthatóság témában. Ezekre néhány példa:

A KEOP-6.2.0/B/09-11 kódszámú pályázati kiírás keretében megvalósított „Itt van PÉLDÁUL Szolnok!” – a Szolnoki Műszaki Szakközépiskola komplex környezetbarát átalakítása mintaprojekt     volt talán az első nagyobb volumenű szemléletformáló városi akció. A projekt célja a Műszaki Szakközép és Szakiskola Pálfy-Vízügyi tagintézményének és Tószegi úti telephelyének energetikai felújításával, a vízhasznosítás modernizálásával, a hulladék csökkentésével, valamint biciklitárolók építésével egy olyan jól működő és mérhető mintaprojekt létrehozása volt, amely nem csak az épületek energetikai megtakarításában érte el a célját, de alkalmas volt arra is, hogy hasonló projektek megvalósítására, illetve tudatos magatartásformák elsajátítására ösztönözze a lakosságot. 

SMARTCOM uniós projektünk 9 hazai és nemzetközi partner bevonásával, a 2017 – 2020. közötti időszakban valósult meg. Célja olyan stratégia kialakítása, amely elősegíti a közösségi közlekedés megújítását, annak fejlesztését célozza. Ennek érdekében szakmai találkozók, szemléletformálás, illetve fenntartható városi mobilitási program készült, melynek célja első sorban a környezetvédelem és a hatékonyság.

A TOP keretében megvalósult energiaracionalizációval összefüggő fejlesztések a következők: 

• A szolnoki Szegő Gábor Általános Iskola energetikai korszerűsítése
• Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai fejlesztése
• Móra úti és Aranyi Sándor úti bölcsődék energetikai fejlesztése

Ezek összértéke a jelenleg folyamatban lévő „Szolnoki önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” elnevezésű projekttel együtt mintegy 1,3 Mrd Ft. 

Ezeken kívül az alábbi fenntarthatósággal kapcsolatos, többnyire szemléletformálást is tartalmazó uniós projektek vannak folyamatban:

• Szolnok város helyi klímastratégiájának kidolgozása;
• „H2O – Használd Okosan, Helyesen” a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos szemléletformálás; 

• LIFE: projektünk specifikus célként a Levegőtisztaság-védelmi Integrált Projekthez kapcsolódik, mely hozzájárul az Európai Unió Levegőminőségi stratégiájában foglalt követelmények teljesítéséhez. Fő célok a teljesség igénye nélkül: a levegőben levő szennyezőanyag koncentrációjának csökkentése, a regionális levegőminőségi tervekben meghatározott határértékek betartása, a zajkibocsátás mérséklése, a finomszemcsés anyagok kibocsátásának mérséklése, az energiafogyasztás csökkentése, a mezőgazdasági termelésből származó kibocsátások csökkentése jógyakorlat átadása során.

A város több nemzetközi partnerrel konzorciumban 2022. szeptember elején nyújtotta be a HORIZON-MISS-2022-CIT-01-01 (Designing inclusive, safe, affordable and sustainable urban mobility – Komplex, biztonságos, költséghatékony és fenntartható városi közlekedés tervezése) elnevezésű felhívásra NEUTRALITY elnevezésű pályázatát, mely célja az elektromos járművek, elektromos biciklik és könnyű mobilitási megoldások használatának elősegítése mesterséges intelligencia és fejlett szenzorok segítségével. 

Energetikai és egyben szemléletformálást tartalmaz a hazai forrásból finanszírozott SZIVEM (Szolnok Intelligens Városi Energia Model) projekt, melynek célja egy komplex, fejlettebb, energiahatékonyan működő innovatív energetikai rendszer kiépítése. A kivitelezési munkálatok keretében a helyszíneken napelemes rendszerek kerülnek kiépítésre a szükséges infrastruktúrával együtt. Az energiamegtakarítás jegyében energetikai felújítás is kapcsolódik a megvalósításhoz, melynek keretében főként szigetelési munkálatok és nyílászárócsere valósul meg. Az Intelligens Városi Energia Modell megvalósítására tekintettel energiamérő rendszer, energiatároló kialakítása, valamint energiaközösség létrehozása a cél.

Számos vidéki város esetében jelent kihívást a fiatalok helyben tartása? Önök szerint milyen ösztönzők hathatnak a fiatalok ezirányú döntéseire, valamint milyen szerepe lehet az önkormányzatoknak a fiatal generáció fenntarthatósági szemléletformálására?

Mint a legtöbb magyarországi településnek, igy Szolnoknak is problémát jelent a népesség csökkenése, a település lakosságának elöregedése. Nehézséget okoz a magasan kvalifikált és piacképes szakképzettséggel rendelkező fiatalok helyben tartása. A megyeszékhely földrajzi elhelyezkedése miatt – vasúti közlekedési csomópont jellegéből adódóan – könnyen megközelíthető a főváros, ahol magasabb bérek csábítják az oktatási intézményekből kikerülő fiatal munkaerőt. Általános társadalmi jelenség, éppen ezért Szolnok városában is nagy mértékben megfigyelhető a fiatalkori elmagányosodás, a virtuális közösségekhez tartozás – a valódi közösségek helyett.

Fontos a fiatalok passzív időtöltése elleni újszerű színterek, illetve közösségi formák kialakítása, kulturált és biztonságos szórakozási lehetőségek biztosítása, a lokálpatriotizmus erősítése és a tudatos állampolgári gondolkodás kialakítása, illetve erősítése. 
Az Önkormányzat a Diáktanács és a Diákönkormányzat útján megismeri a fiatalok véleményét, szükségleteit, azt, hogy mit gondolnak egyes kérdésekben, milyen céljaik, terveik, elképzeléseik vannak, mit és hogyan szeretnénk más módon, bizonyos esetekben önállóan megvalósítani. Ezeket a Diáktanács és a Diákönkormányzat segítségével a város beépíti saját programjaiba. Ezáltal Szolnok város otthonosabbá, az ifjúsági korosztály számára élhetőbbé válik, így lakosságmegtartó ereje növekedik.

A 2008-ban életre hívott Szolnok Hazavár Program elsődleges célja a piacképes diplomával, illetve szakképesítéssel rendelkező fiatalok helyben maradásához munka- és megélhetési lehetőség biztosításával, lakhatási problémáik segítésével a város lakosságmegtartó erejének növelése a programelemekben meghatározott kritériumok szerint. 

A Szolnok Hazavár Program törekvései szorosan kapcsolódnak Szolnok Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójához, mely figyelembe veszi a fiatalok kulturált szórakozási, sportolási és művelődési lehetőségeire vonatkozó igényét. Az új koncepció jelenleg kidolgozás alatt áll, 2022. december 31-ig elkészül. A koncepció elkészítését megelőzően online kérdőív formájában ifjúságkutatást végeztünk, melyet több, mint 1500, 12-30 év közötti fiatal töltött ki.