Fenntartható Városok: A fenntarthatóság, az ún „zöld átmenet”, a klímavédelem kétségkívül nemzetközi kérdéskör, határokon átívelő problémákkal. Miért érdemes mégis települési szinten is foglalkozni a kérdéssel? Hogyan látja, miként tudnak az egyes városok, települések hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz?

Bognár Zoltán: Nincsen két egyforma település, minden település más adottságokkal rendelkezik. Az csak a helyi városvezetés tudja elbírálni, hogy egy adott településnek milyen adottsága van, amit ilyen tekintetben ki lehetne használni. 

F.V.: Mit jelent Fertőd városa számára a fenntarthatóság? 

B.G.: Számunkra a fenntarthatóság azt jelenti, hogy egy olyan egyensúlyi állapotot kell teremteni az energiák felhasználása, iletve a költségvetési számadatok között, amely hosszú távon tervezhető és fenntartható. Az imént említettem az egyes települések különböző adottságait. Fertőd esetében például évtizedeken keresztül állomásozott a város határában egy közel nyolc hektáros területen egy szovjet lokátor állomás. Ezt a félig-meddig lebetonozott, a lokátorok után hátrahagyott területet természetesen valahogy hasznosítani kellett. A terület ideálisnak tűnt egy napelempark létrehozatalára, így az önkormányzat befektetőt keresett, majd közel 3 évvel ezelőtt átadásra is került az elkészült napelempark, mely azóta is működik. 

F.V.: A város legújabb Integrált Településfejlesztési Stratégiája a 2023-ig tartó időszakot öleli fel Melyek a legfőbb prioritások a városvezetés számára a fenntarthatósági átállás terén? Mely stratégiák vagy éppen gyakorlatban is testet öltő kezdeményezések segítik a várost a fenntarthatósági átállásban? Hogyan alakul a város fejlesztésének terve a következő időszakban? 

B.G.: A jelenlegi ITS 2023-ig van érvényben, ugyanakkor folyamatos a munka e területen a jövőre tekintettel is. Konkrétumokat említve, a teljes város területén a közvilágítási lámpatestek cseréje megtörtént a leghatékonyabb energiahatékony LED-es világítást használjuk, melynek köszönhetően óriási energiamegtakarítást tudunk elérni. Továbbá  dolgozunk azon, hogy intézményi épületeinknek az energiahatékonyságát biztosítani tudjuk. Bár már több épület esetében elértük a magasabb energiahatékonysági szintet, bőven van még teendő Fertőd városa számára. Szintén fontosnak tartom megemlíteni, hogy van egy kazánházunk és ahhoz csatlakozik néhány intézményi épület. Annak az energiafogyasztása már azon a szinten van, amit piacra tudunk kivinni, viszont magának a hálózatnak ami 40  éve épült, ennek az energiahatékonysága nem a mai kornak megfelelő és éppen ezen dolgozunk, hogy mind a hálózatot, mint pedig a kazánokat a fűtőelemeket megpróbáljuk kicserélni, olyanra,amivel energiát tudunk megtakarítani. A környékünknek azt az adottságát pedig, hogy itt az évnek kb 80%-ban fúj a szél, szintén próbáljuk kihasználni. 

A városban harmadik éve működik egy elektromos töltőállomás, amely kihasználtsága folyamatosan növekszik. A háború-és az annak nyomán kialakuló energia helyzet továbbá jobban ösztönzi a lakosságot is az energiahatékonyságra, valamint a zöld energiának a felhasználására. 

F.V.: Milyen nehézségekkel találkozik városvezetőként ezen a téren? 

B.G.: Nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen a Fertő-táj, mint világörökségi terület, műemléki oldalról az Eszterházy kastély a hozzá tartozó egyéb objektumokkal, valamint a Natura 2000-es területként a Fertő-Hanság Nemzeti Park is határokat szab többek között a szélmotorok létesítésének is, de mindig igyekszünk megtalálni azokat a peremfeltételeket, amik alapján a zöld energia minél szélesebb körű felhasználása elősegíthető. 

F.V.: Ön szerint milyen szerep jut a társadalomnak a fenntartható átállásban? Hogyan, milyen módszerekkel igyekszik Fertőd városa bevonni a városi lakosságot a fenntarthatósági átmenet folyamatába? Mennyire nyitott a lakosság? Melyek a legnagyobb nehézségek, melyek azok az érvek, jó gyakorlatok vagy kezdeményezések, amelyek a téma iránti elkötelezettséget növelni tudták a lakosok körében?

B.G.:  Már évekkel ezelőtt is történtek ilyenfajta  oktatások, képzések a lakosság számára. Én azt látom, hogy sajnos évekkel ezelőtt ez a téma még keveseket érdekelt igazán, azonban mára már sokkal nyitottabb a lakosság is. A hivatalba is sokkal gyakrabban érkeznek napjainkban olyan településképi engedélyezések és megkeresések, ahol például a napelemeket szeretnék a lakóingatlanokra telepíteni. 

Véleményem szerint a napelemé a jövő, célul kell kitűzni azok minél szélesebb körben történő elterjesztését. A probléma azonban az energia tárolásával van. Van több környező település, ahol a generátoros hidrogén akkumulációs megoldással igyekeznek megoldani a tárolási nehézségeket, én magam is ezt látom a járható útnak, hiszen ilyenkor vízbontással a nappali áram segítségével hidrogént termeljünk, hiszen a megtermelt hidrogént így árammá alakítható. Ez a technológia még gyerekcipőben jár, de abban biztos vagyok, hogy ez a technológia jelentheti a jövő energia ellátását. 

Két pillért kell szem előtt tartani: egyrészt a zöld energia felhasználásának minél szélesebb körű elterjesztése a kulcs, másrészt pedig az energiákkal való takarékoskodás, hiszen a legfőbb cél, a fenntarthatóság csak e két pillér együttes megléte esetén érhető el.