Székesfehérvár és a fenntarthatóság: interjú Dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel

Mit jelent az Ön városa számára a fenntarthatóság?

A fenntarthatóság egy szemléletmódot jelent, amelyet az élet minden területén követnünk kell, valamennyi önkormányzati döntés meghozatalakor szem előtt kell tartanunk. A fenntarthatóság a jövő kihívásaira adható/adandó választ jelenti, hogy a gazdaságosság, az energiahatékonyság és a környezetvédelem szempontjait prioritásként véve biztosítsuk a város számára a fejlődést és a működtetést. Minden beruházás, fejlesztés megvalósítása előtt a város érdekében ezeket a kérdéseket kell feltennünk, és úgy meghatározni a beavatkozások paramétereit, hogy az hosszú távon szolgálja a lakosságot. A város elkötelezett a klímavédelem terén, ezt támasztja alá az idén elfogadott SECAP és Székesfehérvár klímastratégiája, melyek nemcsak klímavédelmi célokat szolgáló intézkedésjavaslatokat fogalmaznak meg, hanem azok megvalósításával hosszú távon a fenntarthatóságra is törekszünk. Ebbe a folyamatba elengedhetetlen bevonni a helyi lakosságot, az itt működő vállalatokat, a helyi közösségeket, hiszen ez közös érdekünk, közös feladatunk és felelősségünk. Éppen ezért minél több fórumon törekszünk arra, hogy széles körben, szemléletformálással is ösztönözzük a lakosságot, az ipari és szolgáltató szektor szereplőit, hogy mindennapjaik során, illetve a környezetük, lakóházuk, épületeik, vállalkozásuk fejlesztésekor, közlekedésük tervezésekor szempont legyen a klímavédelem, a fenntarthatóság, az energiafogyasztás csökkentése és minél több smart city megoldás meghonosítása. Mindeközben pedig őrizzük és bővítjük a városi zöldfelületeket, emellett pedig erdősítési programot is hirdettünk.

Melyek jelentik stratégiai prioritásokat tekintve a főbb irányokat? Mely terület okozza a legnagyobb kihívást a város számára? 

Ahogy az előző kérdésre adott válaszban is megfogalmaztam, a zöldfelületek megőrzése, növelése, fejlesztése az egyik prioritás és egyben kihívás is. Évekkel ezelőtt kezdtünk bele – szakemberek és szakmai szervezetek bevonásával – egy faültetési és erdősítési programba. A lehetséges területeket felkutatva minden évben bővítjük a faállományt, illetve az erdős területeket. Ebben egyébként számos jó gyakorlatunk van: a társadalmi felelősségvállalási program keretében fehérvári cégek rendszeresen ajánlják fel, hogy jelentős számú fát ültessenek el. Itt a szakemberekkel egyeztetve választjuk ki a területeket és a fafajtákat, az ültetésbe pedig oktatási intézményeket is mindig bevonunk. Fontos a természetközeli élőhelyek védelme is, Székesfehérvár nagyon szerencsés, mert a város területén található egy 218 hektáros természetvédelmi terület, a Sóstó, melynek rehabilitációját néhány éve sikerült megvalósítanunk. Büszke vagyok rá, hogy az ottani, kiszáradástól megmentett tó vizét szürkevíz-rendszerrel, azaz tisztított szennyvízzel tudjuk pótolni. Elkötelezett vagyok a városban a vízfelületek növelése iránt is, ez például az elkövetkező években előttünk álló egyik fontos feladat. 

Fontos gazdasági központként, agglomerációs központént talán nem meglepő, hogy a legnagyobb kihívást a közlekedésszervezés jelenti számunkra. A közlekedésfejlesztésben az átmenő forgalom csökkentésével, elkerülő vagy éppen városrészeket összekötő utakkal, a közösségi közlekedést igénybe vevők számának növelésével, alternatív lehetőségekkel és mikromobilitási közlekedési lehetőségek megteremtésével szeretnénk javítani a helyzetet. Végéhez közeledik a déli összekötő út építése (ez évtizedes mértékű útfejlesztés), folyamatosan újítjuk meg és bővítjük a városban a kerékpárút, -sáv hálózatot, közösségi e-roller rendszer működik, a következő lépés pedig ennek a kerékpáros formájának bevezetése lesz. A Mobilitási Héthez kapcsolódóan meghonosítottuk az Elektromos Járművek Napját, ahol szintén a fenntartható városi közlekedésre láthatnak jó példákat a résztvevők.  

A harmadik terület pedig, amit kiemelnék, az a megújuló energia hasznosítása és az energiahatékonyság. Talán nem is kérdés, hogy ez a legaktuálisabb kérdés napjainkban, már csak a bekövetkezett energiaár-robbanás okán is. Hosszú évek óta zajlanak energiatakarékossági beruházások az önkormányzat által fenntartott intézményekben. A felújításokkor ez eddig is kiemelt szempont volt. A Modern Városok Program keretében egy nagyszabású iskolafelújítási program zajlik városunkban, ami 15 oktatási intézményt érint, itt is az energiahatékonyság növelése az egyik prioritás. Hamarosan befejeződik a Városháza felújítása, amelynek keretében napelemeket helyeztünk fel a tetőre, amit azért is fontos kiemelni, mert egy műemléki épületről van szó, de szerencsére sikerült a megoldást megtalálni, így a jövőben az üzemeltetési költségek remélhetően csökkennek, illetve szeretnénk példát is mutatni, szemléletet is formálni ezzel. Fontos fejlesztés zárult le nemrég a hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó cégünknél, ami újabb előrelépést jelent a hulladákcsökkentés, -újrahasznosítás terén, és pont a napokban hívtam össze egy szakmai egyeztetést, ahol a szennyvíz újrahasznosítás lesz a téma, azaz hogy a meglévő helyi minta alapján hogyan tudnánk növelni a tisztított szennyvíz felhasználását. Természetesen tudjuk, hogy ennek a rendszernek a kiépítéséhez jelentős forrásokra is szükség lesz. Ahogy komoly pénzügyi forrásokra lesz szükség hozzá, de kiemelten fontos a távhőrendszer fejlesztése, bővítése és a gáztól történő folyamatos függetlenítése is. Ez biztonsági és környezetvédelmi érdek is. 

Összességében minden területen azt valljuk, hogy a partnerség, az együttgondolkodás és a közösen megvalósított intézkedések, a jó gyakorlatok és a lehetőségek megismertetése hozhatnak eredményt. A szemléletváltás, mely egy hosszabb folyamat, szintén nagy kihívás, de egyre több a pozitív tapasztalat, az energiafogyasztás, az egyéni autóhasználat, a keletkezett hulladékmennyiség esetében is a csökkentésre. 

A települési fenntarthatóság valódi megvalósításának folyamatában hogyan oszlik meg a felelősség az önkormányzati döntéshozók és a magánszféra között?

Mind az önkormányzatnak, mind a magánszférának megvannak a beavatkozási lehetőségei, melyek a fenntarthatóságot szolgálják. A klímavédelmi dokumentumaink helyzetértékelését tekintve például az önkormányzat üvegházhatású gázkibocsátásának aránya 3%, a lakosságé 14%, a közlekedésé 16% a szolgáltatásé 21%, az iparé 41%. Ez természetesen nem a felelősség megoszlását mutatja, viszont azt igen, hogy az önkormányzat egyedül nem tud jelentős előrelépést tenni, hanem összefogással, ösztönzéssel, egymás segítésével lehet a kitűzött célokat elérni. Ebben van felelőssége az önkormányzatnak, hogy lehetőségeihez mérten olyan intézkedéseket tegyen, szabályozásokat hozzon, mely a többi szektor szereplőinek az aktív részvételét támogatja. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy mindenki részéről valódi cselekvésre van szükség.

Ön szerint milyen szerep jut a társadalomnak a fenntartható átállásban?
Hogyan, milyen módszerekkel igyekszik az Önök városa bevonni a lakosságot a fenntarthatósági átmenet folyamatába? Mennyire nyitott a lakosság?

Egyik gyakran használt mondatom: gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan. Ebben a kérdésben is eszerint hozzuk és hajtjuk végre a döntéseket. A fenntarthatóságra átállásban nagyon jelentős szerepe van a társadalomnak, hiszen az emberek jelentős hatással tudnak lenni egymásra, a környezetükben élőkre, a jó példákat, jó gyakorlatokat továbbadva hatékonyabban lehet eredményeket elérni. Fontos látnunk, hogy a társadalom mi magunk vagyunk, azaz a társadalmat egyes emberek sokasága alkotja. Szóval amikor arról beszélünk, hogy a fenntarthatóság irányába kell lépnünk, akkor ez azt jelenti, hogy mindenkinek magának is cselekednie kell. Azt hiszem, ezt kell megértenünk, és elfogadni, hogy ezek a lépések bizony a komfortzónánkból való kimozdulást is jelenthetik. 

A fenntarthatóság témaköréhez kapcsolódó rendezvények keretében is igyekszünk minél több embert elérni, figyelünk a fiatalok, a közösségek ötleteire, meghallgatjuk javaslataikat, kikérjük véleményüket. E téren egyre több megkeresés is érkezik a lakosságtól, sőt vállalkozásoktól is, hogy együttműködésüket, részvételüket ajánlják fel.

Számos vidéki város esetében jelent kihívást a fiatalok helyben tartása. Önök szerint milyen ösztönzők hathatnak a fiatalok ezirányú döntéseire, valamint milyen szerepe lehet az önkormányzatoknak a fiatal generáció fenntarthatósági szemléletformálására?

Azt hiszem, minden település életében kihívást jelent a fiatalok helyben tartása, és itt még csak nem is csak a magyar városok „versengenek” egymással, hanem valójában Európa minden városa konkurenciát jelenthet ebben a kérdésben. Véleményem szerint a két legmeghatározóbb szempont, hogy mi alapján választ egy fiatal otthonául egy helyet, hogy az adott helyen milyen munkalehetőségek várják, azaz minőségi, számára inspiráló munkahelyet hol talál. A másik pedig, hogy milyen életminőséget kínál számára egy adott város, azaz megvan-e minden, ami a szabadidejének eltöltését, a mindennapjaiban számára szükséges infrastruktúra és szolgáltatások meglétét jelenti. Hiszem, hogy Székesfehérvár mindegyik szempontból alkalmas választást jelent! A fejlett és több szektort átfogó ipari jelenlét – köztük a legmodernebb robottechnológiával és innovációs részlegekkel – biztosítja a munkalehetőséget. A kulturális élet, a sport és a szabadidős programok terén is színes a kínálat városunkban. 
Átfordítva a fenntarthatóság kérdéseire pedig következzen néhány gyakorlati példa. Annak visszaszorítására, hogy a szülők autóval vigyék iskolába gyermekeiket, a diákokat kedvezményes bérlettel ösztönözzük a közösségi közlekedés használatára. Azaz próbaévként 2022-ben bevezettük a 280 forintos diák havibérletet. Ennek eredményességét jelzi, hogy a járványidőszak előtti számokhoz viszonyítva – több mint két és félszeresére nőtt az eladott diákbérletek száma. Az elmúlt hónapokban összesen 12 új elektromos autóbusz állt forgalomba a helyi közlekedésben. Ezek szemléletformálás szempontjából is jó minták, emellett modern autóbuszok, wifi-vel, töltési lehetőséggel felszerelve, és ezek a kényelmi szolgáltatások is segíthetik, hogy többen részesítsék előnyben a buszozást. Szintén sikeres volt a közösségi elektromos roller rendszer bevezetése.
A fiatalokat nemcsak helyben tartja, hanem vonzza is az a lehetőség, hogy egyre szélesebb kínálat van egyetemi képzések terén Székesfehérváron, melyet a helyi vállalatokkal biztosított duális képzés is erősít. A fiataloknak szervezett programokon, a felsőoktatási intézményekkel és a cégekkel közös kezdeményezéseinken keresztül is szemléletet formálunk – többek között fenntarthatósági témákat érintve is. 

2022. 11. 15.