A Fenntartható Városok második évadában a települési fenntarthatóság kérdéseinek tematikus áttekintésén túl a városvezetőkre helyeződik a hangsúly. Ezen a héten Budapest nyitja a sort, így mai interjúnkban Bartuszek Lilla projektvezetőnk Déri Tiborral, Újpest polgármesterével beszélgetett.
Fenntartható Városok: Mit jelent az Ön kerülete számára a fenntarthatóság?
Déri Tibor: Ha általánosságban a fogalomból indulunk ki, akkor maga a fenntarthatóság természetesen egy nagyon nagy területeket átfogó kérdés. Amikor arra gondolunk, hogy egy város, kerület szempontjából mit jelent a fenntarthatóság, akkor gondolhatunk például a költségvetésünk fenntarthatóságára is, azaz arra, hogy mennyire tudjuk garantálni a város által kötelezően vagy éppen szabadon vállalt feladatokat.
Ezen kívül a fenntarthatóság további elemei közé tartozik többek között például a környezetvédelem is. Azzal, hogy mennyire lesz egy kerület akár környezetvédelem szempontjából is kimagasló teljesítményt nyújtó, ez is a fenntarthatóság kérdéskörét feszegeti. Hiszen a célunk az, hogy itt éljünk, abban a miliőben, amely Újpestet körülveszi.
Fontos, hogy hogyan tudjuk úgy a várost is fejleszteni és hogyan tudunk úgy a környezetre is figyelni, hogy ez a kettő egyensúlyban legyen. Vannak olyan elképzeléseink, amelyek az elmúlt években is szemmel láthatóak voltak. A „zöld Újpest” koncepció célja például, hogy minél több fát ültessünk. Egészen pontosan annyi fát, ahány gyermek a kerületben megszületik. Van egy újpesti fa nyilvántartó oldalunk, amely pontosan megmondja, hogy 2019 óta 2242 db fát ültetett az önkormányzat. Ezen kívül természetesen a civil oldalról is számos segítség érkezik, de vannak céges felajánlások is, amelyet szívesen veszünk, hiszen ezek mind a kerületet gyarapítják.
F.V.: Újpest, Szentendrével és Óbudával közösen nyújtott be sikeres pályázatot az EUCF (European City Facility pályázat – a szerk.) keretében. Mit érdemes tudni a pályázatról, mit jelent ezen lehetőség Újpest számára?
D.T.: Az EUCF, Városokkal a Városokért projekt lényege, hogy a jelenlegi, nagy energiafogyasztó rendszereket hogyan tudjuk kiváltani megújuló energiaforrásokkal, hőszivattyúk alkalmazásával, illetve energetikai korszerűsítésekkel. Ha minden jól megy, akkor az október végi testületi ülésen kell elfogadnunk az erről szóló koncepciót, hiszen november 7-ig az Európai Unió felé be kell adni az elkészült tervet, majd ezt követően kezdődhet meg az átállás.
Nagyon sok közintézményt, óvodát, bölcsődét, általános iskolát, de Újpesten 68 lakóépületet is belevettünk a pályázatba. Az egyik központi kérdés, hogy miképpen tudjuk hasznosítani a napenergiát. Ha megnézzük a felületek nagyságát, egy óriási számot fogunk kapni, bárhol legyünk egy ilyen nagyvárosban, amelyek jelenpillanatban kihasználatlanok. Ha ezeket a lehetőségeket kihasználjuk és az MVM engedi is, hogy rácsatlakozzunk a hálózatra, akkor el tudunk indulni abba az irányba, ami már az új Villamos Energia Törvényben (VET) is benne van mint fogalom, az energiaközösségek felé. Egy nagyon fontos, európai uniós keretirányelvről van szó, amit sikerült Magyarországra átültetni, legalábbis ami a fogalmat illeti. A gyakorlati megvalósítás még várat magára, de bízunk benne, hogy ezen a téren hamarosan lesz elmozdulás. Az EUCF keretében általunk kidolgozott terv az említett három települést tekintve remek lehetőséget biztosítani ezen gyakorlati megvalósulás számára. A terv nagyon szép vállalásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy mennyi villamosenergiát lehetne kiváltani napelemekkel, mennyi földgáz tüzelésű kazánt lehetne kiváltani a hőszivattyúk alkalmazásával és mindezzel párhuzamosan megjelennek benne az energetikai felújítások is.
A fenntarthatóságnak másik, szintén kiemelendő területe az élhető, XXI. századi város koncepciója. Itt Újpesten, ennek megvalósításán dolgozunk. Erre példaként lehet említeni azon célkitűzést, hogy az építési szabályzatainkat úgy tudjuk módosítani, hogy az egyaránt szolgálja az ottlakók és a befektetők érdekeit. Ilyen például az egybefüggő zöld területek növelésének célitűzése. Amikor meg van adva, hogy a minimális zöldterület mértéke tegyük fel 40%, akkor jó lenne, ha ez a zöldfelület egybefüggő lenne és nem úgy kerülne kiszámításra, hogy egy elültetett fa 1 négyzetméter, így ha van 100 négyzetméteres telkem, akkor csak 40 db fát kell elhelyeznem elszórva, miközben felhúzom az óriási magas épületeket, hiszen ez nem biztos, hogy az élhető kategória felé viszi a folyamatot. De vannak olyan eszközök, amelyek segítségével tudjuk úgymond vezetni a befektetők gondolatait. Természetesen ezekre mindig partnereket kell találni és meg kell győzni őket arról, hogy az ezirányú gondolkodás valójában a területek értékét fogja növelni.
F.V.: Ön szerint milyen szerep jut a társadalomnak a fenntartható átállásban? Hogyan, milyen módszerekkel igyekszik az Önök kerülete bevonni a lakosságot a fenntarthatósági átmenet folyamatába? Mennyire nyitott Újpest lakossága?
D.T.: Én azt gondolom, hogy ez az elmúlt hónapokban, amikor folyamatosan az energiakrízis híreivel találkozik az ember, abszolút megfigyelhető, hogy az emberek rezonálnak ezekre a jelenségekre, hiszen mindez a saját pénztárcájukat érinti. Ebben a felfokozott hangulatban sokkal fogékonyabbak ezekre a kérdésekre a lakosok is.
Ha nekünk ma kellene szerződést kötnünk földgáz és áram beszerzésére, akkor legalább 2,6-2,8 Mrd forinttal többet kellene energiára költenünk, ami egy – mondjuk Újpest esetében – 26 Mrd forintos költségvetés esetében 10%-os, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan emelkedést jelentene. Ezért lenne szükség arra, hogy kormányzati szinten is támogatást nyerjenek ezek a projektek.
Közös érdekünk az, hogy elmozduljunk a fenntarthatóság irányába és a középületeinket, illetve azokat a magán társasházakat, akik a legnagyobb energiákat fogyasztják, minél jobban ösztönözzük arra, hogy legyenek részesei ezen beruházásoknak.