A Fenntartható Városok második évadában a települési fenntarthatóság kérdéseinek tematikus áttekintésén túl a városvezetőkre helyeződik a hangsúly. Ezen a héten Szentendre városán a sor, így mai interjúnkban Bartuszek Lilla projektvezetőnk Fülöp Zsolttal, Szentendre polgármesterével beszélgetett. 

Mit jelent az Ön városa számára a fenntarthatóság?

A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Fenntartható módon kell gazdálkodni a természeti erőforrásokkal, figyelembe kell venni a környezet eltartóképességének korlátait. Ennek érdekében az erőforrások körültekintő és takarékos használatára, a hulladékkeletkezés csökkentésére, a természetes és az előállított anyagok újrafelhasználására, újrahasznosítására kell törekedni. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelme kiemelten fontos. 

A szakpolitikákat a rendelkezésre álló legjobb tudás szerint kell kidolgozni, értékelni és végrehajtani. Ennek során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi tevékenységeket össze kell hangolni a térségi szintű tevékenységekkel. Törekedni kell a település szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. 

Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő részvételt a társadalmi közéletben, az önkormányzati döntéshozatali, jogalkotási folyamatokban, a környezeti és társadalmi információk hozzáférhetőségét. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét. 

A fenntartható fejlődés, illetve a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. 

Melyek jelentik stratégiai prioritásokat tekintve a főbb irányokat? Mely terület okozza a legnagyobb kihívást a város számára? 

A város számára a legnagyobb kihívásokat az agglomerációban észlelhető problémák jelentik, mint a zöldterületek csökkenése, a népesség növekedése, ezzel együttjáróan a beépített területek növekedése és közlekedési terhelés növekedése, amelyekhez hozzájárul a szükséges szociális infrastruktúra lemaradása is. Ezek fényében nem véletlen, hogy városunk polgármestere, Fülöp Zsolt kezdeményezésére 2021. decemberében létrejött a Magyar Önkormányzati Szövetség keretében az Agglomerációs tagozat, a fenti problémák önkormányzati határokon átívelő megoldások kidolgozására és kezelésére. 

A települési fenntarthatóság valódi megvalósításának folyamatában hogyan oszlik meg a felelősség az önkormányzati döntéshozók és a magánszféra között? 

A felelősség gyakorlásához elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok és a magánszféra is tervezhető gazdasági környezetben működjenek. A felek között szakmai kérdésekben a legtöbb esetben megvan a készség az együttműködésre, azonban a fejlesztések már a tervezésekor és különösen a megvalósításakor komoly forráshiánnyal kell szembe nézni. 

Ön szerint milyen szerep jut a társadalomnak a fenntartható átállásban?

A helyi lakosságot érintő döntésekbe minden érintett lakost és lakóközösséget bevonva közösen végigbeszéljük a problémát, bemutatjuk és kidolgozzuk a javasolt megoldást, beépítjük a javasolt módosításokat, majd az így előkészített javaslatról dönt a képviselő-testület. Bevonjuk az érintetteket a döntésekbe. 

A lakossági részvétel hatásos lebonyolítása érdekében egy többlépcsős modellt dolgoztunk ki, amely az egyes események tervezése és megvalósítása során a kereteket képezte. Ennek a keretnek a következő szintjeit határoztuk meg: 

Ennek első szintje a folyamatos TÁJÉKOZTATÁS a város hivatalos honlapján, a Szentendrei Hírlevélen, a Szentendre és Vidéke újságban megjelent cikkeken keresztül. Szintén hangsúlyt fektetünk a VÉLEMÉNYKÉRÉSre, melynek keretében a fejlesztés által megvalósítható funkciókról és elvárásokról kérdőíves felméréssel igyekszünk becsatornázni a lakosság véleményét. Harmadik elemként pedig kiemelendő a PÁRBESZÉD kialakítása a lakosság aktív szereplőivel a problémák feltárása és a megoldási lehetőségek keresése 

Mennyire nyitott a lakosság? 

A lakosság nyitottsága a nagyban függ a városi kommunikáció hiteles tájékoztatásától és az erre épülő együttműködés hiteles kialakításától. Ennek egyik mércéje lehet a kérdőíves felmérésekre kapott válaszok mennyisége és minősége.