A Grapoila célja a legjobb minőségű, 100%-ban természetes és egészséges hidegen sajtolt olajok gyártása. A termékek gyártásához az alapanyagot elsősorban hazai termelőktől vásárolják, és a feldolgozást ‒ a nyersanyag beérkezésétől a csomagolásig ‒ saját üzemükben végzik, három magyarországi telephelyen. A Grapoila kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a gyártás során keletkezett melléktermékek 100%-ban hasznosításra kerüljenek.
Fenntartható Városok: Hogyan született a Grapoila ötlete és hogyan fejlődött az elmúlt években?
Pinczés Marianna: Grapoila permakultúrás kertnek hívjuk az irodánkat körülvevő területet, amelynek Molnár Gábor a megálmodója és létrehozója. A Grapoila termékeket gyártó céget 2009-ben, 19 éves koromban alapítottam, egy főiskolai projektet továbbálmodva. Egy beadandó dolgozat témája, a szőlőmagolaj annyira elvarázsolt, hogy szerettem volna a gyártásával is megpróbálkozni. Amúgy a márkanevünk is innen ered, a szőlőmagolaj volt az első termékünk. Lépésről-lépésre haladtunk, kicsiben kezdtük, mára viszont több mint 20 féle magból sajtolunk olajat püspökladányi üzemünkben. Alapelvünk, hogy minden keletkező mellékterméknek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket tudjuk biztosítani, és azzal együtt értékesíteni. Elsősorban élelmiszereket gyártunk, de a gyógyszer-, a takarmány- és a kozmetikai ipar is a vevőkörünkhöz tartozik. A késztermékek mellett nagyon sok partner alapanyagért fordul hozzánk, így az értékesítésünk nagy része lédig értékesítés, ezért is definiáljuk magunkat gyártócégként. A püspökladányi olajsajtoló mellett Szerencsen is van egy gyártóüzemünk, a szóban forgó permakultúrás kertet viszont budatétényi irodaépületünk körül alakítottuk ki, kertvárosias környezetben.
F.V.: Manapság egyre gyakrabban merül fel a permakultúra fogalma a kertkultúra területén. Hogyan definiálnád a jelentését, illetve hogyan kell elképzelni akár a ti kerteteket, akár más permakultúrás kertet a gyakorlatban, és milyen előnyei vannak?
Molnár Gábor: Sokan sokféle módon, megközelítéssel értelmezik ezt a komplex fogalmat. Nem igazán lehet definíciókba szorítani, de a legegyszerűbb megfogalmazása talán az, hogy a permakultúra egy etikai elveken alapuló tervezési szemlélet és tudomány. Ami megkülönbözteti más tervezési rendszerektől és szemlélettől, az az etika.
„A permakultúrás tervezés célja olyan, emberek számára lakható, funkciókkal rendelkező életterek létrehozása, amelyekben az ember, mint elem, pozitívan, regeneratívan hat a környezetére. Sokan kertészeti technikák gyűjteményének tartják a permakultúrát, de ez nem csak kertművelés, hanem tervezési szemlélet.”
Alkalmazható például egy cég struktúrájára, de akár egy konyhát is meg lehet ez alapján tervezni, sőt, mi több, sokan a coaching és tanácsadói szolgáltatásaikat is ezen filozófia mentén gondolják újra. Tehát egy szó szerint permanens, fenntartható kultúrának a létrehozását jelenti, nem csak agrár rendszerekben, hanem civilizációs szinten is.
F.V.: Hogy látod, mennyire fogadókész erre a hazai társadalom? Mennyien tudják kontextusba helyezni a permakultúrát, van-e rá igény, hogy szélesebb körben elterjedjen?
M.G.: Attól függ, mi számít széles körnek. Az angolszász országokhoz képest, ahonnan ez a filozófia származik (Ausztrália, majd az Egyesült Államok, Anglia), még nagyon le vagyunk maradva, ha a létszámot és az együttműködési hálót nézzük, de igény van rá és egyre többen foglalkoznak vele. Hogy ki mennyire érti meg, az attól függ, mennyire van kapcsolatban olyan emberekkel, akik ezzel foglalkoznak. Vannak, akik az internetről informálódnak, viszont a permakultúra lényegét, a közösségi munka élményét az internet nem tudja átadni. Viszont hatalmas élmény egy-egy permakultúrás tábor. Akik alternatív módon közelítik meg az ökoszisztémához való viszonyt és részt vesznek egy ilyen táborban, rájönnek, hogy nincsenek egyedül. Sokan viszont profitorientáltan gondolkodnak az élelmiszer-előállításról, pedig ciklusokban is lehet tervezni. Motiváló, ha az ember hasonlóan gondolkodókkal van körülvéve egy ilyen táborban. Ez egy újfajta kultúrának a megteremtése.
P.M.: Azokat kellene itthon megszólítani, akiket foglalkoztat a gondolat, hogyan tehető jobbá, élhetőbbé a világ. A permakultúra egy út, amely megoldást mutat. A legtöbben, akik törődünk a környezettel, otthon szelektíven gyűjtjük a hulladékot, nem veszünk fast fashion ruhákat, keressük a módját, hogyan éljünk környezettudatosabban és igyekszünk minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyni magunk után. Ez a rendszer viszont arról szól, hogy olyan lábnyomot hagyjunk magunk után (mert a létünkkel mindenképpen hagyunk nyomot), ami pozitív. Ez a cél pedig elérhető, és ezt fontos lenne kommunikálni az emberek felé.
F.V.: Említetted, hogy 2009-ben még nem volt itthon elterjedt a zero waste fogalom, viszont ti a kezdetektől figyeltek arra, hogy ennek elve szerint tevékenykedjetek. Mik azok a kihívások, nehézségek, amelyeket akár a gyártás, akár az üzletvezetés egésze kapcsán a zero waste technológiához? Hogyan formálódott ez az elv a tevékenységetek kezdete óta, könnyebbé vált-e ennek a technológiának az alkalmazása?
P.M.: A szőlőmagolaj esetében kezdettől fogva a szőlőtörköly a kiindulási alapanyagunk, amely a borászatok mellékterméke. Az évek során sok pozitív visszajelzést kaptunk, így tudtuk, hogy a zero waste technológiával jó úton járunk. Nagy szerencsénk van például azzal, hogy olyan élelmiszereket gyártunk, amelyek sokáig eltarthatóak. Az olaj és a magok szavatossági ideje elég hosszú. Annak ellenére, hogy szezonálisan kell betárolnunk és leszerződnünk, logisztikai szempontból jóval egyszerűbb a dolgunk, mint mondjuk egy gyorsan romló élelmiszerrel. Ez lehetőséget ad számunkra időigényesebb technikák és módszerek alkalmazására, így átgondoltabban tudunk döntéseket hozni. Ez a típusú gyártás nagy könnyebbséget jelent. Például egyáltalán nem kell vizet vagy gőzt használnunk, nem kell árut mosni, olajat sterilizálni, pasztörizálni, az üvegek tisztítása sem olyan bonyolult, de azért akadnak feladatok, amiket meg kell oldani. Szerencsére rohamosan fejlődik ez a típusú szolgáltatóipari ág is, az elején nem volt egyszerű megoldani a tisztítást, takarítást, de most már beszerezhetőek olyan biológiai tisztítószerek (citromsav, baktériumokkal dolgozó rendszerek), melyek üzemi körülmények között is bevethetőek a makacs szennyeződések ellen.
F.V.: Hogyan ítéled meg, mennyire keresik a fogyasztók tudatosan a zero waste-tel működő gyártók termékeit, van-e ilyen mértékű tudatosság a hazai fogyasztók körében a ti területeken, illetve általánosan is?
P.M.: Röviden? Nincs. Nem nevezném piacnak, ami ebben a témában jelen van itthon. Talán a legfontosabb mozgolódás a csomagolásmentes boltok iránya, ők azok, akik a legszélesebb körben megszólítják az erre nyitott fogyasztókat. Nincs is elég megfelelő választási lehetőség a fogyasztók előtt, hogy például a “környezettudatosan előállított élelmiszer” kategóriájában tudjanak gondolkodni. Amíg nincs komplett kategóriája a piacon szereplő termékeknek, addig a rájuk való igény sem fog kialakulni. Alapvetően az egészséges élelmiszerek, bio élelmiszerek piaca, a tudatos táplálkozásra való igény növekszik, de hogy ehhez hozzákapcsoljuk még a környezettudatosságot is, az most még elég extra. De akiket a permakultúrás gazdaság érdekel, azok az asztalnál ülve is (környezet)tudatosabbak. Velük könnyen megtaláljuk a közös hangot és a kapcsolódási pontokat.
F.V.: Mik a terveitek a jövőre nézve – akár a cég, akár a permakultúrás kert vonatkozásában?
M.G.: Mostanra összeállt az öntözőrendszer, a fák és gyümölcsbokrok a helyükre kerültek. Elültettük azokat a növényeket, amelyek hosszútávon fognak ökoszisztéma-elemként szolgálni és élelmiszert adni az itt dolgozó embereknek. Hamarosan állatok is költöznek a kertbe, trágyájukkal segítve a tápanyagkörforgást és talajépítést. Ez egy hosszú távú befektetés, melynek körülbelül 10-15 év múlva lesz látványos eredménye.
További ajánlott olvasmányok a Grapoila működéséről:
Permakultúra blogcikk: https://grapoila.hu/blog?id=52
Permakultúrás kert bemutató videója: https://www.youtube.com/watch?v=Zu91KI5d-nA
Termékpaletta a zero waste jegyében: https://www.youtube.com/watch?v=kBZbgU7Tj0U
Így sajtolunk mi! (püspökladányi „üzemlátogatás”): https://youtu.be/xWrSHNuacT0
