Szalai Ádám írása

Szalai Ádám a SZTE TTIK Gazdaság-és Társadalomföldrajz Tanszék doktorandusz hallgatója, a KRTK RKI ATO segédmunkatársa,

Bevezetés

Az elmúlt évek településfejlesztési stratégiáinak homlokterébe kerültek a smart fejlesztések; és az innovatív, informatikai, technológiai újítások mindennapi életünkbe beépültek. ​A 2021-gyel kezdődő, új Európai Uniós fejlesztési ciklusban tovább nő a digitalizációhoz és klímavédelemhez kapcsolódó fejlesztések volumene és az ezen célokra fordított fejlesztési források nagysága is. Azonban fokozódó urbanizáció, a gazdasági struktúra változása, a kapitalizmus térbeli logikája nyomán az erőforrások döntően a városok felé koncentrálódnak, konzerválva a térbeli egyenlőtlenségeket. Magyarországon ez gyakorlatilag évtizedekre visszamenően egy meggyökeresedett probléma, hiszen a leghátrányosabb települések az 1980-as évekre visszamenőleg társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések kategóriájába sorolhatók (1.ábra).

Az elmaradottság, periférikus helyzet, elhibázott szakpolitikai döntések ezen településeket egy negatív spirálba taszítják (2. ábra).

A (z) (okos) vidékfejlesztésről

A fentiek miatt igen nagy felelőssége van a vidékfejlesztési szakpolitikának, miképpen avatkozik be a folyamatokba. Ám a vidéki térségek is sokfélék, az egyes országok vidékfejlesztési elképzelései nem tekinthetőek egyveretűnek még Európai Uniós léptékben sem.  Az alapvetően projektszemléletű és ágazati központú fejlesztési gyakorlat (előbbi nem kifejezetten vidéki sajátosság) meghonosodásának hibája abban rejlik, hogy a vidékfejlesztést sokszor összemossák az agráriumfejlesztéssel.  A központi vezérlésű fejlesztési programok részsikereket tudtak mindezidáig elérni, így akad még tér és tennivaló az innovatív fejlesztési elképzeléseknek.

Az okosfalvakról való gondolkodás alapvetően szakpolitikai beágyazottságú, az Európai Parlamentben zajló, illetve vidékfejlesztési diskurzusokban végbemenő vitákból eredeztethető. Az okosfejlesztések értelmezéséről nincs egységes tudományos álláspont, főként az okosváros (smart city) vonatkozásában szoktunk erről beszélni. Azonban -ha más fókusszal is (lásd 1. táblázat) – a vidék okos fejlesztése is egyre inkább előtérbe kerül. 

Eddigi kutatási tapasztalataim alapján a vidéki smart fejlesztések tekintetében az alábbiak a kiemelendő kulcstényezők:

• A kistelepülések (okos)fejlesztésénél nagyobb hangsúly terelődik a közösségépítésre, könnyebben megvalósítható a lakossági bevonás és közösségi tervezés, e téren a pandémia itt súlyos károkat okozott
• A specifikus helyi erőforrásoknak, a személyi tényezőknek (ún. helyi hősöknek) településhierarchia alsóbb szintjein egyre fontosabb szerepük van nevezetesen az elkötelezett, innovatív szemléletű projektmenedzsereknek, civil szervezet vezetőknek, polgármestereknek, közösségfejlesztőknek. 
• Az okosfejlesztések megvalósítása különösen indokolt a közszolgáltatások és közigazgatás területén, legyen szó intézményhálózat fejlesztésről (kiszolgáló pontok) vagy távolsági ügyfélkapcsolati rendszerekről (pl. az virtuális ügyfélszolgálat, online szolgáltatások, segítségnyújtás). E tekintetben a legnagyobb gát az a digitális írástudásban rejlő közösségek. A humán tőkébe való befektetés hosszútávon elengedhetetlen IKT (infokommunikációs technológia) képzések, önkormányzati szervezetfejlesztés révén.
• A mobilitás területén alkalmazandók a keresletalapú, azaz on-demand szolgáltatások, erre konkrét hazai példák is vannak pl.  Shareplace projekt Zergebusz, vagy a HazaTér Alsómocsoládon. Az internetes regisztráción alapuló kisbuszos szolgáltatás hosszú távon is kifizetődő lehet a ritkán lakott területek közösségApplikációk, közösségi média hirdetések használata által megtámogatható a piacszervezés és a mezőgazdasági termelők áruinak fogyasztókhoz való eljuttatása. Ennek élő példái az online kosárközösségek. 
• Az okosfejlesztések egyik alaptétele a szenzortechnológia, amely alkalmazható az idősgondozásban is.

Különböző megoldások vannak, esés/vészjelző eszközök formájában. Utóbbi esetében van olyan magyarországi példa, amely azon alapul, hogy az idős állampolgárok háztartásában egy rádiós Lo-RA szenzor helyezkedik el, amely kritikus hőmérsékletcsökkenés esetén riasztja a tanya vagy falugondnokot a kihűlésveszélyre. Vagy klasszikus alkalmazási eset lehet még pl. ezen a területen a gyógszeradagolásra figyelmeztető appok, pl. Dosecast.

• Energetikát tekintve számos jó példát lehetne felsorolni. Az okos mérők segítségével a részletes időfelbontású adatok dashboardookon követehetők és ábrázolhatók. Az energetika területén falu abszolút best practice-nek tekinthető Ausztriában Güssing település, ahol erdőgazdászok együttműködésével biztosították a biomassza erőmű működéséhez szükséges nyersanyagot. Bevonva a Bécsi Műszaki Egyetemet, kidolgozták az energiakinyerés metódusát, amely a faapríték termikus elgázosításán alapszik. A helyi erőmű ún. hőkapcsolt üzemű, azaz az áramtermelés mellett a megtermelt hőt is hasznosítja a güssingi távhőhálózat segítségével. A hőerőműben a helyi parkettagyár hulladékát is hasznosítják.
• Az agrárszektor okosítását tekintve meteorológiai állomások, talajszondák, műhold-és drónképek lehetnek a gazdák segítségére. Azonban a támogatási rendszernek a források elosztásánál a méltányosság felé kell orientálódnia, hogy ezen innovációk ne a már eleve kedvező helyzetben lévő, iparszerű mezőgazdasági termelést folytató szereplőkhöz kerüljön.

Összességében az okosfejlesztések gyújtópontja a tudás és a tudatos tervezés. Továbbá még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kommunikációra, hogy megértse a közösség mi az okos, mit tekintünk annak, ezáltal a közösség számára elfogadhatóvá és ismertté kell tenni az okosfejlesztéseket. Hosszútávon a környezeti nevelés adhatja az alapját a smart fejlesztéseknek, ha a településekkel kapcsolatos tudás szétterítésre kerül.

A téma iránt érdeklődőknek figyelmébe ajánlom Fabula Szabolccsal közösen írt magyar nyelvű publikációnkat a Modern Geográfia folyóiratban,  valamint Varró Krisztinával, az utrechti egyetem kutatójával társszerzőségben a Hungarian Geographical Bulletinben jegyzett tanulmányunkat is. További okos vidékfejlesztési jó gyakorlatokért érdemes meglátogatni a Smart Rural 21 projekt honlapját.

(A nyitókép forrása: https://www.arc2020.eu/rural-dialogues-smart-villages-turning-momentum-support-local-action/ )