Pintér László, professzor, a CEU Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének vezetője és a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) főmunkatársa
Fenntartható Városok: Hogyan látja, hogyan változott a települések szerepe fenntarthatósági szempontból? Milyen szerep jut a városoknak ma ezen “átállás” során?
Pintér László: A települési fenntarthatóság témaköre nem újkeletű. Már a 90-es évek elején dolgoztunk együtt az IISD színeiben például Seattle városával, mely amerikai viszonylatban és globálisan is az egyik első olyan nagyobb település volt, amely a zászlajára tűzte a fenntartható várossá válás eszméjét. A velük végzett, egyébként a kanadai Winnipeggel és a mexikói Guadalajara-val három településre kiterjedő projekt során is nyilvánvalóvá vált, hogy a városok népességmegtartó, az anyagi fogyasztásban és a politikai rendszerekben betöltött szerepüknek köszönhetően nagyon fontos szerepet kellene, hogy játsszanak a tágabban értelmezett társadalmi fenntarthatósági átalakulás tekintetében. Egyértelmű volt, hogy a kérdéskör megközelíthető az adott város szempontjából specifikusan fontos, szűkebben értelmezett tematikák mentén, mint például a hulladékkezelés, oktatás vagy közlekedés. Bár hasonlóak, ezek és az ezekhez hasonló tematikák sokszor más és más hangsúllyal jelennek meg egy-egy város fenntarthatósági prioritásai között.
Ugyanakkor a kérdés, ami minket igazából foglalkoztatott, az volt, hogy hogyan lehet ezt a kérdést stratégiailag megközelíteni, azaz arra kerestük a választ, hogy amennyiben a városokat komplex, nyitott rendszerekként értelmezzük, úgy mit is értenek a fenntarthatóság alatt, hogyan jelenik meg ez a döntéshozatal struktúráiban és folyamataiban, és milyen mutatókkal szeretnék ezt nyomon követni.
A mai napig fontosnak tartom e tekintetben, hogy ez az átalakulási folyamat nem található ki és pláne nem hajtható végre pusztán felülről irányított módon és eszközökkel, hanem mindenképpen szükséges hozzá őszinte társadalmi konzultáció és együttműködés.
F.V.: Mit jelent a Nature Based Solutions, azaz a természet alapú megoldások fogalma? Hogyan alkalmazhatják ezeket a megoldásokat az egyes települések vagy városok az imént említett fenntarthatósági átállás folyamata során?
P.L.: A legjobban talán úgy lehet válaszolni erre a kérdésre, ha az ember visszakérdez.
„Mi jut először eszünkbe akkor, ha becsukjuk a szemünket, és egy városra gondolunk? Nagy valószínűséggel a legtöbben először az ún. szürke infrastruktúra elemeire gondolnak: utak, épületek, vezetékek, forgalom. Ebből is látszik, a városi fenntarthatóság – illetve fenntarthatatlanság – szempontjából az egyik legnagyobb probléma, hogy a települések fejlődése során kiszorultak onnan a természetes ökoszisztémák elemei.”
Ma a természet alapú megoldások koncepció (mely az angol Nature Based Solutions fordítása, így mint számos más esetben, itt sem a legtökéletesebb magyar megfelelő) tulajdonképpen az élő, zöld infrastruktúra elemeit és ezen elemek összességét jelenti. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a megoldások sok esetben a városszerkezet már jelen lévő, ismert komponenseire vonatkoznak, mint például a parkok, természetes vízelnyelő felületek, zöldtetők, mikro- vagy iskolakertek és hasonlók. Ugyanakkor a városfejlődés folyamatában az volt a jellemző, hogy a városi infrastruktúra-fejlesztések kapcsán akkor is sokszor automatikusan a szürke megoldásokra esett a választás, ha egyébként rendelkezésre állt logikus és adott esetben több előnnyel járó természet alapú alternatíva.
F.V.: A NATURVATION projekt transzdiszciplináris, nemzetközileg összehasonlító megközelítést alkalmaz a természet alapú megoldásokban rejlő lehetőségek kiaknázására a városokban, és feltárja azokat a kormányzási, üzleti, pénzügyi és részvételi modelleket, amelyek lehetővé teszik a városokba való sikeres integrációt. Mi hívta életre a projektet, miről szól pontosan?
P.L.: A NATURVATION egy Horizon 2020-as finanszírozású 4,5 éves projekt, mely 2021 májusában ért véget. A kezdeményezés célja többek közt a korábban említett természetalapú megoldások gyakorlatának feltérképezése volt Európa-szerte. A természet alapú megoldások meghatározása már korábban több európai projekt által megtörtént, így a Naturvation-ben ezeket a meghatározásokat és koncepciókat vettük alapul.
Milyen kategóriái vannak tehát a természet alapú megoldásoknak? Beszélhetünk egyrészt zöld infrastruktúra elemekről (zöldfal, zöldtető), de ugyanúgy az egyéb épített szerkezetekhez, mint például az autópálya védfalakhoz kötődő megoldásokról. A városi parkok, erdők, közösségi kertek, iskolakertek, a vízzel kapcsolatos természetes ökoszisztéma komponensek, vízelnyelő felszínek, természetes – tehát nem lebetonozott és befedett – vízfolyások, de még a városokon belüli elhagyatott, növényzettel benőtt területek kérdései is mind ide tartoznak.
A projekt keretében csapatunkra hárult a feladat, hogy 100 európai városban 1000 ilyen esetet elemezzünk nagyfokú részletességgel, melynek eredményeképpen nem csak Európa, hanem egyelőre a világ legnagyobb ilyen témájú adatbázisát alakítottuk ki. A 100 város közt volt 6 olyan európai település – hazánkban például Győr – melyek közvetlen partnerként részt vettek a projektben esettanulmányokkal, konzultációkkal, a kérdések és az eredmények aktív megosztásával. Partnereinkkel együtt vizsgáltuk továbbá az innováció szerepét ezen projektek megvalósításában, legyen szó akár technológiai, akár társadalmi innovációról, finanszírozási kérdésekről vagy a különböző megoldások ténylegesen dokumentálható hatásairól (fizikai, ökológiai, társadalmi vagy gazdasági értelemben).
F.V.: A döntéshozók téma iránti elkötelezettségét nagymértékben befolyásolhatja a lakosság fogadókészsége is. Hogyan fogadja mindezt a társadalom? Készen állunk-e arra, hogy zöldebb, fenntarthatóbb városokban éljünk? Milyen szerep jut a döntéshozóknak?
P.L.: A Fenntartható Fejlődési Célok összefüggő rendszere egy nagyon jó kapcsolódási pont lehet: főleg ha tudatosodik hogy bár ezeket nemzetállamok fogalmazták meg és hagyták jóvá, fontos hogy azok értelmezést nyerjenek városok szintjén is. Sok ilyen irányú törekvés van, Kanadában például pár hete adták ki az első városi szintű SDG jelentést szintén Winnipegre vonatkozóan, és várható, hogy ezt több ilyen fogja követni. Visszakanyarodva, minket a kutatás során például annak kérdése is kifejezetten érdekelt, hogy az általunk vizsgált természetalapú megoldások hogyan befolyásolják a fenntarthatóság tágabban értelmezett céljait, beleértve az emberi jóléttel kapcsolatos kérdéseket is, gondolva itt az anyagi hatásokon és jóléten túl a szellemi, szociális, mentális jólét aspektusaira is. Amint a COVID járvánnyal kapcsolatos kutatásokból kiderült, a természet alapú megoldások nem csak fizikai hatásokon keresztül vannak befolyással az emberre, mint pl. a hőstressz vagy villámárvizek okozta kár csökkentése, hanem segítenek különösen a négy fal közé szorult városlakókra nehezedő mentális nyomás kezelésében is.
Hogy milyen szerep jut a döntéshozóknak? A vezetők egyéni hozzállása – mind városi, mind az alatti intézményi szinteken – természetesen mindenképpen meghatározó. A társadalom pedig – véleményem szerint – meggyőzhető e kérdésben, kifejezetten akkor, ha a hatások oldaláról mutatjuk be számukra nem csak az átalakulás költségeit, hanem hosszú távú és szélesebb körű pozitív hozadékait is.
Linkek:
https://naturvation.eu/atlas?fbclid=IwAR09xZjV6xsUmF1L4Ic_OgyHBWuhszEcu4XFBFDmuGuJlCbZM2hZBRpctEc