A fenntarthatóság, az un. „zöld átmenet”, a klímavédelem kétségkívül nemzetközi kérdéskör, határokon átívelő problémákkal. Miért érdemes mégis települési szinten is foglalkozni a kérdéssel? Hogyan látja, miként tudnak az egyes városok hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz?
Az éghajlatváltozásra sokáig tudományos kifejezésként, szinte elvont fogalomként gondoltunk. Az utóbbi években ez megváltozott, hiszen a hétköznapjaink részévé vált, mindannyian átéljük azt. A hőhullámok gyakoribbá válása, az aszályos hetek, az évente többször előforduló hatalmas záporok, a Kis-Duna rendkívül alacsony vízállása minden esztergomit érintenek. A klímaváltozás káros hatásai nemcsak országonként, hanem térségi, sőt települési szinten is nagyon eltérőek. Az elmúlt hónapok során például előfordult, hogy míg Esztergomban annyi eső esett le pár óra alatt, hogy a csatornahálózat nem birkózott meg vele, addig egy szomszéd faluban örültek volna még egy kis esőnek is. Ezért fontos települési szinten foglalkozni a kérdéssel: az éghajlatváltozás nálunk megjelenő hatásaira tudunk reagálni, az egyes megoldásokat a saját adottságainkhoz és céljainkhoz igazítva. Az egyes települések – nem csak a városok – úgy tudnak hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz, ha a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok szintjén foglalkoznak az új élethelyzetekkel és felmerülő kérdésekkel. Az összetett kihívások nem oldhatók meg az állampolgárok, a gazdaság és a kormányzat megfelelő szintjei között helyi szinten létrehozott erős és széles körű partnerségek nélkül. A városok kulcsszerepet töltenek be az állampolgárok és az intézmények közötti szakadék áthidalásában. Jól illik erre a helyzetre a „Sok kicsi sokra megy” mondás, és a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” mottó.
Mit jelent Esztergom számára a fenntarthatóság?
Esztergom számára a fenntarthatóság azt jelenti, hogy a város hosszútávon is élhető, szerethető, alkalmazkodóképes, vonzó és versenyképes lesz. Történelmét és térségi kapcsolatait figyelembe véve tudatosan, természeti, táji és épített értékeit megóvva hasznosítja erőforrásait, olyan módon gazdálkodik erőforrásaival, fejleszti értékeit, hogy azok az előttünk álló generációk számára is biztosíthassák a megélhetés és előrelépés lehetőségét.
Nemrég készült el Esztergom Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája. Melyek a legfőbb prioritások a városvezetés számára ezen a téren? Mely stratégiák vagy épen gyakorlatban is testet öltő kezdeményezések segítik a várost a fenntartható átállásban?
A Fenntartható Városfejlesztési Stratégiában hat fő célt fogalmaztunk meg, amelyek egyben a legfőbb prioritásokat is jelentik: a település szövetének megújítása; a város gyarapítása; a környezeti gazdagság megőrzése és fejlesztése; a versenyképesség megtartása és fejlesztése; a város elérhetőségének biztosítás és javítása; a Dunakanyar fővárosa cím megőrzése. Ezeket a prioritásokat természetesen többféle módon sorrendbe lehet állítani, hiszen valakinek a természetvédelem a fontosabb, míg másnak a gazdaság fejlesztése, de igazi eredményeket akkor érhetünk el, ha ugyanolyan hangsúlyt fektetünk mindegyikre. Több olyan kisebb-nagyobb kezdeményezés, változás is volt és van a városban, ami a fenntartható átállást segíti. Például egyre több lakóépületre kerül napelem. A kertészetekben sokan keresnek szárazságtűrő fajokat. Vannak olyan esztergomi szervezetek, egyesületek, amelyek tevékenysége teljes egészében vagy részben a fenntarthatóságot szolgálja (pl.: Bevásárlóközösség, Kertbarát kör, közösségi kerékpáros rendszer). Két belvárosi utcánk is megújult nemrég, egyik esetben sem maradt el az út menti fatelepítés. A városi intézmények és épületek felújítása során önkormányzatunk nagy hangsúlyt fektet az energiahatékonyság kérdéskörére, hiszen ezek a fejlesztések hosszútávon befolyásolják az épületek üzemeltetési és energiafelhasználási tulajdonságait. Tavaly egy hónapig vettünk rész a Zöldbusz programban, amikor az elektromos buszok forgalomba állítása előtti teszt szereplői voltunk. Nagyobb léptékű projekt a közlekedés területén az EuroVelo6 kerékpárút kiépítése, valamint Esztergom árvízvédelmi rendszerének fejlesztése. Minkét esetben az előkészítés fázisában vagyunk.
Milyen nehézségekkel találkozik városvezetőként ezen a téren?
Az éghajlatváltozás, a napjainkban tapasztalható energiaválság mind újabb és újabb nehézségek elé állítják a városokat. A városok előtt álló legjelentősebb feladat, hogy olyan válaszokat találjanak ezekre a kihívásokra, amik hosszútávon és fenntarthatóan segítik a városok működését és lakosaik boldogulását.
Ön szerint milyen szerep jut a társadalomnak a fenntartható átállásban? Hogyan, milyen módszerekkel igyekszik Esztergom városa bevonni a városi lakosságot a fenntarthatósági átmenet folyamatába? Mennyire nyitott a lakosság? Melyek a legnagyobb nehézségek, melyek azok az érvek, jó gyakorlatok vagy kezdeményezések, amelyek a téma iránti elkötelezettséget növelni tudnák a lakosok körében?
A fenntartható átállás egyik alappillére a társadalom. A Fenntartható Városfejlesztési Stratégia esetében például nem írja elő jogszabály a „társadalmasítást”, ennek ellenére a készítés során több módon bevontuk az érintetteket, és az elkészült dokumentumot is közzétettük véleményezésre. Nagy hangsúlyt fogunk fektetni a monitorozásra, azaz ellenőrzésre is, ami a stratégia kiemelt része. Ebben is fontos szerep hárul a helyi közösségre.