Mit jelent az Ön városa számára a fenntarthatóság?

Fontos számunkra, hogy az erőforrásainkkal úgy gazdálkodjunk, hogy a jövő nemzedékei számára egy élhető, zöld, gondozott várost hagyjunk majd. 

Legfontosabb céljaink egyike, hogy Ajka olyan város legyen, ahol jó élni és az itt lakók megtalálják számításaikat. 

Ehhez úgy kell kialakítanunk a várost, hogy a munkahelyek elérhetőek legyenek, legyenek energiatakarékos lakások, lehessen tanulni, szórakozni, sportolni, pihenni. Igyekszünk ezt úgy megoldani, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrásokat és környezetünket is egyensúlyba tartsuk. 

A környezetünk változásait már napi szinten érzékeljük, ezért a város mindennapos fejlesztési és üzemeltetési feladatait ezen felismerések mentén igyekszünk végezni, keressük a megoldásokat melyek ezekbe a feladatokba beépülhetnek.  

Melyek jelentik stratégiai prioritásokat tekintve a főbb irányokat? Mely terület okozza a legnagyobb kihívást a város számára?

Kiemelt feladatunknak tekintjük az iparosított technológiával épült lakóépületek felújítását, mellyel energiát tudnak megtakarítani az itt élő emberek. A városban 7200 ilyen lakás található. Az önkormányzat az állami panelprogram után saját városi programot indított, mely során 50%-al támogatta a felújításokat, 50%-ot pedig a lakók fizettek. Ennek révén jelentős mennyiségű épületet sikerült felújítanunk, a lakások közel 40% – os fűtésmegtakarítást értek el.

A város számára jelenleg a legnagyobb kihívást a Torna-patak revitalizációja jelenti. A patak 2014 és 2018 között több alkalommal kiöntött. A lakosság ezzel kapcsolatos félelmeit alátámasztotta Dr. Domokos Endre is, a Pannon Egyetem kutatóközpont igazgatója,  egyetemi docense, aki legutóbbi Ajkai Kampuszon megtartott előadásán már a közeljövőben évenkénti elöntést jósolt.  Ajka város ennek megelőzése érdekében megkezdte a patak revitalizációját, és a klímaváltozásnak megfelelő új meder kialakítását tervezi. 

A városi intézmények energetikai korszerűsítését szintén kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük. Az épületek felújítása mellett már okos hálózat kialakítását is megkezdtük más városokkal közösen.

A város rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégiával és 2019-ben Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét (SECAP) is elfogadta. 

Az ezekben foglalt célok és programok megvalósításához folyamatosan keresi a város a forrásokat és saját erőből is jelentős összegeket áldoz.

Mint minden városban, nálunk is jelentős problémát okoz az egyre növekvő gépjárműállomány, épp ezért új parkolási rendet alakított ki az önkormányzat.  Gyűjtőparkolók kialakítását kezdtük meg annak érdekében, hogy a lakóépületek közötti zöldterületeket megóvjuk. A közlekedési alternatívák biztosítása érdekében már 14,5 km kerékpárút épült ki. Jelenleg 1,5 km kerékpárút épül és további kerékpárútszakaszok terveztetése is megtörtént. Az alternatív közlekedési formák elterjesztése érdekében akciókat, kampányokat szervezünk, népszerűsítjük a kerékpáros közlekedést. 

A települési fenntarthatóság valódi megvalósításának folyamatában hogyan oszlik meg a felelősség az önkormányzati döntéshozók és a magánszféra között?

Érzékeljük, hogy a városlakók egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ennek. Sok civil szerveződés, csoport népszerűsíti a szelektív hulladékgyűjtést, a tudatos vásárlást, vagy akár a közösségi komposztálást. A gazdasági társaságok ösztönzik a munkavállalókat a kerékpáros munkába járásra, kiveszik a részüket a város fásításában, zöldítésében, és erőfeszítéseket tesznek az energetikai fejlesztések megvalósítására. A cégek évek óta bekapcsolódnak az Önkormányzat által szervezett Mobilitás heti programokba, amikor komoly ösztönzőkkel népszerűsítik a kerékpáros munkába járást.

Ön szerint milyen szerep jut a társadalomnak a fenntartható átállásban?

Az emberek egyre inkább igénylik a fenntartható városfejlesztési megoldásokat. Ragaszkodnak a zöldterületekhez, segítik a fásítást. Több szervezet lakossági edukációs tevékenységet végez, ahol egymást segítik és inspirálják a vegyszermentes háztartás kialakításában, energiatakarékossági praktikákat terjesztenek el. Fontosnak tartjuk ezt a fajta alulról szerveződést, hiszen egyre inkább természetes igény alakul ki a fenntartható gondolkodás elterjesztésére. 

Hogyan, milyen módszerekkel igyekszik az Önök városa bevonni a lakosságot a fenntarthatósági átmenet folyamatába?

A fejlesztések előkészítésénél többször tart az önkormányzat bejárásokat a lakókkal közösen. Táblákkal, molinókkal szemléltetjük a tervezett fejlesztéseket.

A Házunk tája programban a közösség bevonásával zöldítettük és rendeztük a felújított lakóházak környezetét. A CLLD program keretében a közösségi tervezés módszerével alakítottunk ki parkokat és közösségi területeket.  

A Pannon Egyetem idén nyitotta meg Ajkai Kampuszát, ennek keretében már több kifejezetten a fenntarthatóságra fókuszáló előadást is sikerült megtartanunk hatalmas lakossági érdeklődés mentén. Hamarosan képzés is indul…………..

A város immár 8 éve vesz részt az Európai Mobilitási Hét programban, ahol kifejezetten a fenntartható közlekedésre fókuszálunk.

Mennyire nyitott a lakosság?

Azt tapasztaljuk, hogy egyre érdeklődőbbek és igénylik a bevonást és a közös tervezést. 

Melyek a legnagyobb nehézségek, melyek azok az érvek, jó gyakorlatok vagy kezdeményezések, amelyek a téma iránti elkötelezettséget növelni tudták a lakosok körében?  

A lakosság körében nagyon népszerűek voltak az alulról szerveződő közösségek foglalkozásai, mely során közösen feldolgoztak egy-egy témát a szelektív hulladékgyűjtés, a vegyszermentes háztartás, a közösségi kertészkedés, komposztálás, vagy a bútor felújítás terén. Szerveztek varrótanfolyamot, illetve közös beszerzésekkel igyekeznek tudatos vásárlókká válni.

Nehézséget okoz annak elősegítése, hogy az emberek hosszú távon gondolkodjanak a saját szükségleteik kielégítéséről, és csak annyi erőforrást használjanak, amennyire tényleg szükségük van. 

Sokszor ragaszkodnak a régi szokásokhoz is, például a lakások hőmérsékletét illetően, ez konfliktust jelent lakóközösségek között, ezek feloldásában nagy szerepe van az önkormányzat képzett szakembereinek, akik adatok ismertetésével is segíteni tudják ezek feloldását. 

Számos vidéki város esetében jelent kihívást a fiatalok helyben tartása? Önök szerint milyen ösztönzők hathatnak a fiatalok ezirányú döntéseire, valamint milyen szerepe lehet az önkormányzatoknak a fiatal generáció fenntarthatósági szemléletformálására?

Ahhoz, hogy a fiatalok helyben maradjanak, és további fiatalok döntsenek úgy, hogy letelepednek a városban, ahhoz megfelelő munkahelyek, lakások, telkek, és szolgáltatások kellenek.  Ennek érdekében az elmúlt 3 évben ösztöndíjprogramot, lakhatási támogatási programot biztosított a város. Minden városrészben igyekszik az önkormányzat az igényeknek megfelelő lakótelket biztosítani és az intézmények szolgáltatási színvonalát javítani. 

Minden óvodánk zöld óvoda címmel rendelkezik és már 128 férőhely várja a gyermekeket a felújított energiatakarékos bölcsődében. A Pannon Egyetem idén nyitotta meg Ajkai Kampuszát, hogy a továbbtanuláshoz ne kelljen elköltözni a városból. Első lépésként felkészítő képzések indultak a középiskolások részére.

A fiatalok sportolási igényeit a Sportváros szolgálja ki, itt egyre több sportágban próbálhatják ki magukat mind verseny-, mind amatőr kategóriában. 

A városi közterek fejlesztésénél is kiemelt feladat a megfelelő pihenő és sportterületek kialakítása. Legújabb projektünk az Európai Kulturális Főváros program segítségével a MOME építész hallgatónak kivitelezésével a Parkerdőben kialakított erdei Olvasókabin kialakítása, mely szintén a fenntarthatóság jegyében készült.

A fenntartható projektek kialakításánál, tervezésénél bevonjuk a fiatalokat, amivel igyekszünk jó gyakorlatokkal szolgálni más települések számára.