Élhető városok, települési jó gyakorlatok: interjú Nyirati Klárával, Baja polgármesterével

Fenntartható Városok: A fenntarthatóság, az ún „zöld átmenet”, a klímavédelem kétségkívül nemzetközi kérdéskör, határokon átívelő problémákkal. Miért érdemes mégis települési szinten is foglalkozni a kérdéssel? Hogyan látja, miként tudnak az egyes városok hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz?

Nyirati Klára: Nagyon fontos az a mondat, amelyet azt gondolom már mindannyian nagyon jól ismerünk: “Gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan!”.A globális gondolkodásban természetesen a stratégiák, az elvek, az irányadó szempontok szerepelnek, de mindezek megvalósítása helyben, az önkormányzatokban történik. Nagyon fontos a lakosságot hozzásegíteni ahhoz a szemléletváltáshoz, amely a fogyasztói társadalomból a felelősen gondolkodó részvételiség elvén működő társadalom felé visz. Így például a helyi termékek preferálása, a termelői piacok kialakítása, városi zöldterületek növelése, a megújuló energiaforrások reklámozása mind- mind fontos szerephez juthatnak. 

Az önkormányzat feladata az is, hogy ösztönözzük a lakosságot (pályázatokkal, ismeretterjesztéssel), hogy pl. napelemekkel biztosítsák az energiaszükségletüket, takarékoskodjanak az ivóvízzel, használják a csapadékvizet, szelektálva gyűjtsék a hulladékot és még számos példát említhetnék.

 Manapság egyre többet lehet hallani az energiaközösségekről is. Kezdeti szakaszában van ez a projekt, de mivel rendkívül fontos és előremutató kezdeményezés, csatlakoztunk hozzá. 

A gazdaságosság és a környezetvédelem jelszavainak gyakorlati megvalósítása tehát mindenképpen helyi szinten csapódik le. 

F.V.: Mit jelent Baja városa számára a fenntarthatóság? 

Ny. K.: Baja a Duna partján, a Gemenci erdő mellett található. Az itt élő lakosság tudatában a felelős gondolkodás évszázadok óta kódolva van, hiszen az átlagos magyarországi településeknél jóval gyakrabban találkozunk olyan környezetvédelmi problémákkal és környezeti hatásokkal, amelyek a mindennapjainkat akár meg is tudják nehezíteni. Gondoljunk a 2013-as árvízre, amely városunkban jelentős károkat okozott. A Sikeres Bajáért Egyesület 2019-es győzelméhez nagyban hozzájárult a Zöld Baja program meghirdetése, mely a környezettel való szoros kapcsolatot szorgalmazza, valamint azt, hogy tekintettel vagyunk a környezeti változásokra, a környezetvédelem fókuszba kerül. Baján tehát a fenntarthatóság egy nagyon jelentős kérdés. 

F.V.: Melyek a legfőbb prioritások a városvezetés számára ezen a téren? Mely stratégiák vagy éppen gyakorlatban is testet öltő kezdeményezések segítik a várost a fenntarthatósági átállásban? 

Ny. K.: Nagyon büszke vagyok arra, hogy mi hoztuk létre Baján első ízben, 2019-ben a környezetvédelmi bizottságot. Ezen felül rendelkezünk közlekedési koncepcióval, okos város stratégiával, valamint SECAP-pal is (a fenntartható energia-és klíma akcióterv – a szerk.). 

A megvalósult és megvalósítás alatt lévő projektek közül néhány példát említve: 

Baja híressé vált annak idején arról, hogy “fekete és büdös” az ivóvíz. A dél-alföldi arzénmentesítés során az ivóvíz javító program keretein belül nem jutott már elegendő pénz az ivóvíz hálózat karbantartására, így a csapokból nagyon gyakran rossz minőségű víz folyik. Nemrégiben egy felterjesztéssel éltünk a Parlament felé, melynek célja a hálózatfejlesztésre kormányzati támogatáshoz jutni. Ehhez csatlakoztak környékbeli települések is. 

 Aktuális téma a helyi közösségi közlekedés, amit ingyenessé tettünk nem csak a bajai lakosok, de az ide látogató vendégek, illetve a környékbeli településekről bejáró diákok, itt dolgozók számára is. Ennek célja a környezetvédelmi szempontok érvényesítése mellett a szociális segítségnyújtás is. Baján még mindig ingyenes a parkolás, és ezt az előnyt a testület nem is szeretné megszüntetni. Viszont azzal, hogy ha a tömegközlekedés ingyenes, ez hozzájárulhat az autóhasználat csökkentéséhez, a gyerekek önállóságra neveléséhez is.

 Ezen felül egy lakossági pályázatot írtunk ki szelektív hulladékgyűjtő udvarok megvalósítására, hiszen ezáltal az illegális hulladék lerakása is mérsékelhető. Célom továbbá elérni, hogy a városi zöldterületek bizonyos részei, – mint például egy partoldal – természetközelivé, vadvirágos területekké válhassanak.

F.V.: Milyen nehézségekkel találkozik városvezetőként ezen a téren? 

Ny. K.: Két területet emelnék ki.

Először is fontos leszögezni, hogy az önkormányzatok költségvetése nagyon szűkre szabott. Az előbb említett kezdeményezések sokszor milliárdos beruházással indulnak.  Az elvonásokkal terhelt költségvetésben ezekre sajnos nincsen keret. Támogatást elsősorban a Kormánytól és az Uniótól várnánk. Azt gondolom, hogy ez az egyetlen út. 

A másik kiemelkedő terület a jogszabályi háttér, amely azt gondolom, hogy erőteljes aktualizálásra szorul. Azok a törvények, amelyek hatályban vannak, sokszor nem felelnek meg a mai kor kihívásainak Egy konkrét példát szeretnék kiemelni, a közösségi közlekedéssel kapcsolatban. Amikor a közösségi közlekedést ingyenessé tettük, akkor érkezett a részünkre egy felszólítás azt hangsúlyozva, hogy minden közszolgáltatás díjköteles, ennek okán pedig a bajai gyakorlat szembe megy a vonatkozó jogszabályokkal. Ebben az ügyben is egy felterjesztéssel éltünk, melyre azonban nem kaptunk pozitív választ. Ennek okán kénytelenek voltunk egy regisztrációs kártyát bevezetni, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor valaki igénybe veszi a tömegközlekedési eszközöket, akkor ehhez egy előzetes, vagy helyben, egy okostelefonos applikáció segítségével regisztráció szükséges. Ezt felesleges kitérőnek érzem, hiszen a közösségi közlekedés ingyenessé tétele véleményem szerint maximálisan környezetvédelmi célokat szolgál. Az a törvényi háttér, ami ezen célok elé akadályokat gördít, már nem az adott korhoz illeszkedik, módosításra szorul. 

F.V.: Ön szerint milyen szerep jut a társadalomnak a fenntartható átállásban? Hogyan, milyen módszerekkel igyekszik Baja városa bevonni a városi lakosságot a fenntarthatósági átmenet folyamatába? Mennyire nyitott a lakosság? Melyek a legnagyobb nehézségek, melyek azok az érvek, jó gyakorlatok vagy kezdeményezések, amelyek a téma iránti elkötelezettséget növelni tudták a lakosok körében? 

Ny. K.: Először is szeretném leszögezni, hogy mivel pedagógus vagyok, ezért azt gondolom, hogy felnőttnek kell tekinteni a társadalmat. Az önkormányzatiság szolgálat. Ha az ember pozitívan áll hozzá a lakossághoz és nem elefántcsonttoronyból diktálja a szabályozást, hanem bevonja az embereket a döntéshozatalba, az jobb eredményeket hoz. Megkérdezzük őket, bevonjuk őket, egyeztetünk velük. 

Mi ezt Baján megtesszük. Az első bajai konzultáció keretein belül – ami országosan is egyedülálló kezdeményezés volt – megkérdeztük a lakosságot 4-5 kérdéssel kapcsolatban, amelyből 3 egyértelműen környezetvédelmi kérdés volt. Ilyen volt például az, hogy szeretnének- e a város lakói tűzijátékot az augusztus 20-i ünnepségek keretében. A válasz egyértelmű “nem” volt.   Szintén a kérdések között szerepelt az árvízvédelem, mely a szigetünk védelmét jelenti. Ennek keretében a lakosság kinyilvánította a véleményét arról, hogy – részben környezetvédelmi megfontolásból – elveti a beton gátak létrehozásának tervét. 

Nagyon fontosnak tartom a lakossági kezdeményezések támogatását, és a nemzetközi jó gyakorlatok adaptálását is. 

2022. 10. 18.