Meixner Barna okleveles környezetmérnök és jogi szakokleveles mérnök. Pályáját 2003-ban a Pannonpower Holding Rt.-nél kezdte, majd a Mecsek Öko Környezetvédelmi Zrt.-nél volt környezetvédelmi mérnök. 2010-ig a Pannonpower cégcsoport üzemfelügyeleti és környezetgazdálkodási osztályvezetője volt, majd a Dalkia Energia Zrt. környezetvédelmi és munkavédelmi vezetőjeként dolgozott. Legutóbb a Veolia Magyarország Társaságcsoport környezetgazdálkodási vezetője volt, innen érkezett 2020-ban a Biokom ügyvezetői székébe.

Fenntartható Városok: Melyek a BIOKOM Kft. legfőbb célkitűzései, működési alapelvei, működésének fő területei?

Meixner Barna: A BIOKOM Nonprofit Kft., ahogy bővebb nevében is benne van városüzemeltetési és környezetgazdálkodási kft. Tevékenységünk így két nagy csoportra osztható. Egyfelől Pécs város üzemeltetési feladatait, másfelől pedig hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat látunk el. 

Hulladékgazdálkodás

Kezdeném talán a hulladékgazdálkodással. E tekintetben két Társaságról beszélünk: a BIOKOM-ról (amely Pécs Megyei Jogú Város önkormányzatának közel 100%-os tulajdonában van), valamint leányvállalatáról a Dél-Kom Nonprofit Kft.-ről, amely Dél-Dunántúl területén 319 településen, nagyságrendileg 425 000 lakos esetében látja el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat. E tevékenység alatt a lakosságnál keletkező kommunális, illetve egyéb hasznosítható, valamint zöld hulladék begyűjtését, illetve kezelését végezzük el. A közszolgáltatási együttműködésben a BIOKOM az anyavállalat, amely a Dél-Kom (mint közszolgáltató) megbízásából látja el Pécs területén alvállalkozóként a hulladékgazdálkodási feladatokat. . 

A BIOKOM ezen felül egyéb hulladékgazdálkodási feladatokat is ellát. Ez alatt az ipari és kereskedelmi szolgáltatói szereplőktől a hasznosítható hulladékok begyűjtését, válogatását, illetve másodnyersanyagként történő kereskedelmét végezzük el. Ez tulajdonképpen egy forprofit tevékenysége a Társaságnak, amely természetesen teljes mértékben különválasztható a Dél-Kom közszolgáltatási feladataitól. Ide köthető még a BIOKOM Pécs város tekintetében végzett konténeres hulladékszállítási szolgáltatása is, de ez az előbb említett tevékenységi körökhöz képest azt gondolom, hogy elég marginális szeletet képvisel. 

Városüzemeltetés

A másik nagy üzletágunk a városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. Pécs közel 150 000 lélekszámú lakossal rendelkezik (Magyarország egyik legnagyobb városáról beszélünk), ahol városüzemeltetés keretében, mindent a BIOKOM lát el. Gondolok itt a zöldfelületek, parkok, utak karbantartására, ezen felül a közvilágítási hálózat és a városi parkolási rendszer üzemeltetése is hozzánk tartozik. Pécs esetében 3 parkerdő is található a város közigazgatási határán belül, a Mecseki Parkerdő, a Tüskésrét és az úgynevezett Malomvölgyi parkerdő. Ezek is a BIOKOM fenntartásában vannak. Ezen felül a városi, városkörnyéki tavak, a csapadékvíz elvezető rendszer üzemeltetése, működtetése, köztisztasági feladatok ellátása, téli hó és síkosságmentesítési feladatok ellátása, sőt a pécsi temetők üzemeltetése is mind hozzánk tartozik.

F.V.: Hogyan jelenik meg a fenntarthatósági szemlélet a BIOKOM mindennapos tevékenységében?

M.B.: 

„A feladatainkat igyekszünk a fenntarthatóság jegyében végezni. Azt gondolom, hogy ez a hulladékgazdálkodás esetében magától értetődik, hiszen a feladattal, amit elvégzünk az elsődleges célunk, hogy minél nagyobb hányadban újrahasznosításra kerüljön a begyűjtött hulladék. A cégeink által begyűjtött hulladékok hasznosítása közelíti az 50%-os mértéket. A tevékenység ezzel a mutatóval az ország legjobbjai közé sorolható.„

Ez egyfajta misszió, de tulajdonképpen az üzleti célja is a két társaságnak, hiszen ebből keletkezik az árbevétele. A fenntarthatóságra millió példát tudnék hozni a városüzemeltetés tekintetében is. Az elmúlt néhány évben nagyon sok olyan projektet indítottunk el ezzel kapcsolatban, amelyre büszkék lehetünk:

1. Elsőként a lakossági szemléletformálással kezdeném. Több olyan rendezvényünk van, amelyre igyekszünk a pécsi lakosságot, óvodásokat, iskolásokat bevonni. Rendszeresen tartunk a városban közösségi faültetéseket. Ezek során nem csak a BIOKOM munkatársai mennek ki és végzik el a munkát, hanem sok esetben polgármester úr is részt vesz, valamint a lakosok is jönnek segíteni. Iskolákat és óvodákat is meghívunk ezekre az eseményekre, tényleg közösen ültetünk.

Minden évben lakossági virágvásárt szervezünk a város egyik főterén, amikor kedvezményes áron tudnak a lakosok akár facsemetéket, akár palántákat vásárolni. Évente két alkalommal lakossági csemeteosztást tartunk. Ez azt jelenti, hogy a BIOKOM-nak van egy nagy csemetekertje, ahol a városba szánt facsemetéket neveljük, és ezek közül minden pécsi lakos 3-3 facsemetét ingyen megkaphat és a saját kertjébe kiültetheti ezeket a fákat. Mindkét program nagyon nagy népszerűségnek örvend. 

Néhány évvel ezelőtt elindítottunk egy karácsonyfa örökbefogadási programot is. Ennek tulajdonképpen az a lényege, hogy nagyon sokan megveszik a földlabdás fenyőfákat, amikkel viszont nem tudnak sok esetben mit kezdeni Karácsony után. Ezeket felajánlhatják nekünk, mi átvesszük, a kertészeink a csemetekertben kicsit megerősítik ezeket a csemetéket, végül Pécs valamelyik közterületére kerülnek. A tulajdonosnak pedig elmondjuk, hogy hol látogathatja meg az egykori karácsonyfáját. 

2. Célzott parkfelújítási programunkat tavaly indítottuk el. Ennek tulajdonképpen az volt az alapja, hogy Pécs 2010-ben volt Európa kulturális fővárosa, amely során nagyon sok tér, park megújult a városban. Ennek viszont már jó 11-12 éve, és azt tapasztaltuk, hogy ezekre és egyéb más parkokra is igencsak ráfér a felújítás, megújítás. Ezen törekvésünket az is alátámasztotta, hogy itt volt velünk 2 éve a covid járvány, amikor is az embereknek az utazási lehetőségei kordába voltak szorítva. Az volt a tapasztalatunk, hogy a lakosok helyben próbálnak meg kimozdulni és kijutni a természetbe. Így elhatároztuk, hogy ennek elősegítésére mindenképpen jó irány lehet, ha a városi parkokat rendbe tesszük és rendben tartjuk. A tavalyi évben 6 ilyen parkot újítottunk meg és felújítottunk két kilátót is. Az egyiket a Mecsekben, a másikat pedig az előbb már említett Malomvölgyi parkerdőben. A parkfelújítás nem csak a pécsieknek, hanem a városba látogató turistáknak is szól. A programot folytatjuk, az idei évben is tervezzük, hogy 6 új park és zöldterület fog megújulni a városban és a parkerdőkben. Munkánk eredményeit nem csak a pécsi lakosok és az ide látogató turisták ismerik el, ez a programunk a tavalyi évben a magyar marketing szövetség pályázatán gyémánt díj elismerésben is részesült. 

3. Szintén elindítottuk az illegális hulladéklerakók felszámolását. Sajnos ezzel kapcsolatban is az a tapasztalat – de ez valószínű más városokban is így van -, hogy bár küzdünk , de ettől függetlenül az illegálisan elhelyezett hulladék mindig újra képződik. A tavalyi évben kitűztük a célt, hogy év végére az önkormányzati tulajdonban lévő összes ismert illegális hulladéklerakót felszámoljuk, ennek sikerült is eleget tenni. Több, mint 7500 m3-nyi hulladék került begyűjtésre és ártalmatlanításra. Természetesen ez a munka vagy program nem állhat meg, hiszen ahol tavaly rendet tettünk, ismételten jelentek meg lerakatok. Most próbálunk a megelőzésre is fókuszálni, így kommunikációs kampányt is indítunk ebben az évben.

4. A városban elindult egy zöldfelületi kataszter kiépítése is. Ennek lényege, hogy minden növény a városban felvételre kerül egy térinformatikai rendszerbe. Ez által a zöldterületi munkáink is sokkal tervezhetőbbé fognak válni. 

5. Szintén elindítottuk az okos parkolási rendszer kiépítését. Pécs belvárosi területein több, mint 700 parkolóhely egy szenzort fog kapni, ami jelezni fogja, hogy a szenzor fölött parkol-e gépkocsi. Az autóhasználók egy applikáción keresztül látják majd, hogy egy adott utcában pontosan hol van szabad hely. Az applikáción kívül ezeken a területeken több helyen digitális jelzőtáblák is kiépítésre kerülnek. Tehát, aki nem akarja letölteni az applikációt, így az is fog információt kapni arról, hogy az adott utcában van-e szabad hely, vagy pedig nincs. Ennek a fejlesztésnek több pozitív hatása van. Fenntarthatóság szempontjából mindenképpen az, hogy a parkolóhelyek utáni keresgélés csökkentésével a megtett kilométerek száma is, ezzel pedig a forgalom és a belvárost érintő károsanyag-kibocsátás is csökken. 

6. Elindítottuk a tavalyi évben a biológiai szúnyoggyérítési programunkat is, aminek az a lényege, hogy nem kémiai szerekkel történik a városban és a város környéken a szúnyogok irtása. Helyette egy talajlakó baktérium fehérjéjét tartalmazó szert juttatnak a szakemberek a feltérképezett tenyészhelyekre, és ennek hatására már a lárvák. elpusztulnak.

7. Emellett elindítottuk a totális gyomirtó szerek megszüntetésére vonatkozó programunkat is. Lényegében néhány év alatt mondhatom, hogy szinte már nem használunk a zöldterület fenntartási munkáink során totális gyomirtó szereket. Egy a környezetre ártalmatlan szert a Trifendert használjuk helyettük, illetve elkezdtük nagy mértékben használni az ecetsavat is, ami szintén egy jóval barátságosabb, gyomirtó szerként is kiválóan alkalmazható kémiai anyag. 

8. A kaszálási körök számát is megemeltük az elmúlt években, amivel költséghatékonyságot szerettünk volna elérni. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hiszen, ha többet kaszálunk akkor az azt jelenti, hogy annak magasabb a költségvonzata is, de tulajdonképpen az tapasztalható, hogy abban az esetben, ha többször történik a zöldterület kaszálása, akkor azon kívül, hogy sokkal szebb képet mutatnak a zöldterületek a városban, a kaszálék is jóval kisebb, kevesebb. Így az, a helyszínen maradhat és a levágott fű tápanyagként tud hasznosulni az adott zöldterületen, a helyszínen, ezáltal összességében azon kívül, hogy egy nemes célt érünk el, még költséghatékonyságunkat is javítjuk. 

9. Végül megemlíteném, hogy elindítottunk a tavalyi évben a park megújítási munkáinkhoz kapcsolódóan egy zöldfelület növelési programot is. Az a tapasztalat, hogy néhány évtizeddel ezelőtt minden zöldfelületet leburkoltak – aszfalttal vagy betonnal -, mert az akkori felfogás szerint ez volt a szép és mutatós, de mi ezt ma már másképp gondoljuk. Ezeket az értelmetlen és funkciójukat vesztett betonfelületeket kívánjuk eltüntetni a városból. Igyekszünk ezeket felszedni, és helyettük mindenhol zöldfelületeket kialakítani, ahol a csapadékviz is helyben hasznosulhat.

F. V.: A BIOKOM Kft. 1998. december 3-án avatta fel Magyarország első és mindmáig legnagyobb forgalmú hulladék válogatóművét. Hogyan kell elképzelni egy ilyen válogatóművet?

M.B.: Ha válogatóművet említünk, gyakorlatilag két dologról beszélünk: a kommunális vegyes hulladék, illetve a már eleve szelektíven gyűjtött hulladék válogatásáról, a minél nagyobb újrahasznosíthatóság érdekében. A szelektíven gyűjtött hulladékok tekintetében a BIOKOM és a Dél-Kom is rendelkezik egy kézi válogatóművel. Itt egész egyszerűen úgy kell elképzelni a technológiát, hogy a szelektíven gyűjtött, hasznosítható hulladékok (papír, műanyag fémek, egyéb hasznosítható hulladékok), válogatása a feladást követően, kézi erővel történik majd egy bálázógép bálákat alakít ki ezekből a különböző típusú hulladékokból, amelyek tovább kerülnek a hasznosítókhoz. Ezen hulladékok származhatnak ipari, kereskedelmi egységektől vagy a lakosságtól. 

„A BIOKOM látja el az ipari és kereskedelmi egységektől származó hulladékok gyűjtését és válogatását, a Dél-Kom pedig a közszolgáltatás keretében végzi el a lakossági újrahasznosítható hulladékok begyűjtését, illetve válogatását és hasznosításra való előkészítését.„

Maga a begyűjtés is többféleképpen történhet. Van az úgynevezett házhoz menő hulladékgyűjtés, amikor is minden háztartás rendelkezik egy szelektív hulladékgyűjtő edénnyel, ebbe gyűjtheti a hasznosítható hulladékokat vegyesen, illetve vannak a városban, régióban hulladékgyűjtő szigetek is, amelyekből történik a begyűjtés, majd ezt követően a telephelyeken a válogatás. 

Ezen kívül a kökényi regionális hulladékkezelő létesítményünkben található az ún. MBH, mechanikai-biológiai hulladékkezelő rendszerünk, ahol egy technológiai sor válogatja szét a kommunális vegyes hulladékot alkotó különböző típusú hulladékokat, itt történik az energetikailag még hasznosítható hulladékok kinyerése is. A zöldhulladék begyűjtése sok esetben már házhoz menő begyűjtéssel történik, illetve vannak kialakított gyűjtőszigetek is. A begyűjtött zöldhulladékból végül hasznos termék, komposzt lesz.

Amiről még nem beszéltünk, azok a hulladékudvarok. Tulajdonképpen ezeket úgy kell elképzelni, mint ideiglenes hulladéktárolók. Pécs esetében három ilyen hulladékudvar került kialakításra, illetve a Dél-Kom területén ezen kívül még további 20 található a régióban. A hulladékudvarok lényege, hogy ide tudják vinni a lakosok azokat a hulladékokat, amelyeket a kommunális hulladékba már nem tehetnek bele. Gondolok itt autógumira, építési bontási törmelékre, vagy akár veszélyes hulladékok esetében festékes göngyölegre. Ezeket a hulladékudvarban bizonyos limitig térítésmentesen le lehet adni, majd azután a szolgáltató (- mi), gondoskodik a hasznosításáról, vagy amennyiben az nem lehetséges, akkor ártalmatlanításáról.

F. V.: A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúrát és ennek anyagi hátterét boncolgatva számos véleményt is olvashattunk, mely kitért a hulladékipar központosítására irányuló kormányzati törekvésekre, valamint az önkormányzatokra háruló feladatokra. Hogy látja, hogyan csapódik le ez az intézkedés az egyes településekre vonatkozóan?

M.B.: Erre a kérdésre nehéz válaszolnom, hiszen egyelőre csak a változás főbb kereteit ismerjük, viszont a nagyon fontos részlet szabályokról nincs információnk. Várhatóan 2023 július 1-jével fog az új hulladékgazdálkodási rendszer felállni, amikor is a jelenlegi közszolgáltatók és az NHKV (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.) helyét átveszi egy koncesszor. A koncesszor személye mind a mai napig nem ismert. Az biztos, hogy az önkormányzatoktól át fognak kerülni feladatok hozzá, és mindez bizonyosan azt is jelenti, hogy az önkormányzatoknak, az önkormányzati társulásoknak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szerepei gyengülni fognak. Ettől függetlenül azt tudom mondani a szolgáltató részéről, hogy már most is van egy központi koordinátor szerv, az előbb említett NHKV, amelynek szintén meg kell felelnie a közszolgáltatóknak. 

„Egy biztos, a Dél-Kom, mint felkészült szakmai szolgáltató az új rendszerben is ugyanúgy, mint eddig helyt fog tudni állni.„