Települések a természet védelméért – interjú Farkas István Tamással

Farkas István Tamás a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke. A Magyar Természetvédők Szövetsége több mint 30 éve foglalkozik a természet egészének védelmével. Munkájuk során sokszor találkoznak olyan ügyekkel, amikor át nem gondolt beruházások fenyegetik a helyi természeti értékeket. Számos alkalommal segítették a természeti erőforrások és értékek megvédésére szerveződött lakossági csoportokat ilyen esetekben.

Fenntartható Városok: A fenntarthatóság, az ún „zöld átmenet”, a klímavédelem kétségkívül nemzetközi kérdéskörök, határon átívelő problémák. Miért célszerű egyáltalán települési fenntarthatóságról beszélni? Melyek azok a kérdéskörök, amelyek kifejezetten a településvezetők kezében vannak? Hogyan látod, miként tudnak az egyes városok hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz?

Farkas István:

Ahhoz, hogy rendszerszintű változásokat érjünk el a fenntarthatóság felé, a szabályozóknak és a szemléletmódnak is változnia kell. Nagyon fontos a települési szint, mégpedig azért, mert a közösségek szintje az, ahol alternatív technológiákat lehet megvalósítani: amelyek kevesebb szennyezéssel, kibocsátással és erőforrás terheléssel járnak.

Gondoljunk például az élelmiszer-hálózatra. Ha kiépítünk helyi rendszereket, közösségi élelmiszer ellátást, akkor egy nagy terhelést veszünk le a rendszerről, és helyben is marad a pozitív haszon.

F.V.: Mivel foglalkozik az MTVSZ? Hogyan segítitek a fenntarthatósági átállást?

F.I.: A Magyar Természetvédők Szövetsége több mint 30 éve alakult és több mint száz helyi magyar környezetvédő szervezetnek a közössége. Éppen ezért mi nagyon sok természet- és környezetvédelmi témával foglalkozunk. Tagszervezeteinken keresztül, helyi szinten szemléletformálással, oktatással foglalkozunk, valamint különböző környezetvédelmi ügyeknek, technológiáknak települési szinten történő megvalósításához járulunk hozzá. Így segítjük a helyi természeti értékek megőrzését vagy pedig a közösségi energiaberuházásoknak az elterjedését települési szinten.

F.V.: Legyen szó az ökoszisztémáról vagy az épített környezet jelentette veszélyekről a hangzatos címszavakon túl, sok esetben nem történik érdemi előrelépés ezekben az ügyekben. Pedig nagy szükség lenne rá. Melyek azok a kisebb, de ugyanakkor környezetileg jelentős, vagy éppen veszélyeket magában hordozó természeti vagy éppen az épített környezet okozta helyzetek, amelyekről kevés szó esik napjainkban? Tudnál az utóbbi időből erre példákat hozni – akár az MTVSZ tevékenységének fényében?

F.I.: Van például egy olyan programunk, ami közösségi energiaszövetkezetek létrehozását támogatja. Ezek olyan köztulajdonban lévő megújuló energiatermelő egységek, amelyek egy adott közösséget szolgálnak. Nagyon sok tagszervezetünk dolgozik városi biodiverzitás programokon, faültetéstől kezdve, közösségi kertek kialakításán át, városi erdők és parkok védelméig. A fővárosban indul egy oktatási programunk, ahol iskola zöldítést végzünk, közösségi kerteket alakítunk ki, és a helyi védett területeken kirándulásokra visszük a gyerekeket, hogy megfelelő érzületet alakítsanak ki a védett természeti értékekkel és erőforrásokkal kapcsolatban.

F.V. A települési fenntarthatóság valódi megvalósításának folyamatában hogyan oszlik meg a felelősség az önkormányzati döntéshozók és a magánszféra között? Milyen szerep juthat a civil társadalomnak? Milyen mértékű együttműködés figyelhető meg a különböző szervezetek között? Van erre megfelelő platform?

F.I.: A civil szférának rengeteg feladata van, így például a társadalom mozgósítása, azaz megértetni az emberekkel, hogy miért fontos a környezet ügye, miért kritikus ez a helyzet és mik azok a fordulópontok, amelyeket el kellene érni. Nagyon fontos, hogy az egész társadalomban minél több ember megértse, hogy nem az anyagi dolgokra kell koncentrálnunk, mert ha az anyagi ügyekre koncentrálunk, és ez befolyásolja a döntéseinket, mint fogyasztó vagy társadalmi véleményt formáló ember, akkor ebben a jelenlegi nem fenntartható társadalmi és gazdasági rendszerben rekedünk. Talán ez a legfontosabb, hogy akkor lehet igazán hatásos eredményeket elérni, ha egy ilyen általános paradigmaváltás lesz a társadalomban.

2022. 03. 23.